Uj Idők 1943. október 9. [antikvár]

Részlet: Kedves Éva húgom! Úgyszólván minden napra esik valami csalafintaság, melynek ludasa átjáróház elé viszi az áldozatot, lelkére köti, hogy a meg nem nevezhető hölgynek felvigye a szőrmekabát árát, s mialatt a falhoz állított "pali" áldott türelemmel várakozik a Rökk-Szilárd-utcai oldalon, ő már a József-körúton olvassa a százasokat. Máskor a tettes bemegy az egyik oldalon, szigorúan a lelkére köti a falusinak, hogy innen el ne mozduljon, míg ő beviszi a mákot eladni egy dúsgazdag fekete vevőnek, aztán öt perc mulva már a másik utcán súg oda a járókelőnek: "Nem tetszik mákot venni?" Naponta akad ilyen vásár, s a közönség csak igen kis részéről értesül, mert a legtöbb esetben a kárvallottnak is vaj van a fején, örül, hogy szárazon elviszi, hogy becsapták, és hallgat, mint a dinnye a fűben.