Köz-gazdaság 2008. február [antikvár]

Részlet:" Drecin JózsefNéhány gondolat a "gazdasági növekedés versus egyensúly" dilemma távlati hatásairól Ha egyéb okok nem akadályoznák meg az elosztási szféra restrikcióját, akkor a lakossági fogyasztásnál 3:1 arányban, a beruházásoknál 2:1 arányban csökkenteni kellene a vásárlóerőt egy kisebb külkereskedelmi deficit eléréséhez. Ilyen mértékű vásárlóerő-kivonást technikailag csak erős inflációval lehetne véghezvinni. Az infláció viszont egy újabb, gazdaságot romboló hatással járna. Ezek az összefüggések tapasztalhatók voltak a Bokros-csomag" következtében radikálisan lecsökkent reálbér és reálnyugdíj hatását követően is. Ennek volt ugyan külkereskedelmi mérleget javító hatása, de nem tudott átütő eredményt elérni, és csak addig tartott, amíg a gazdasági növekedés fel nem lendült. E tekintetben már akkor is érzékelhető volt a gazdaság egyensúlyi és növekedési feltételei közötti diszharmónia, aminek oka részben az elégtelen kapacitások, részben az egyensúlyi követelmények szempontjából nem szerencsés gazdasági szerkezet együttes hatása volt. Következésképpen nagyon durva restrikciónak kellene bekövetkeznie ebben a gazdasági szerkezetben ahhoz, hogy ideiglenes külső egyensúlyjavulást elérjünk. Magyarország gazdaságának pénzügyi rendszerében az utóbbi három évtizedben ciklikusan megjelenő egyensúlyzavarokról két pénzügyi mérleg deficitje ad összefoglaló tájékoztatást: a folyó nemzetközi fizetési mérlegé és az államháztartásé (jelesül a központi költségvetésé). Az első jelentős pénzügyi egyensúlyzavar a hetvenes évtized végén, a nyolcvanas évtized elején vezetett a nemzetközi fizetések vonatkozásában válságközeli állapothoz. Ez tulajdonképpen a pénzügyi rendszer devizagazdasági szegmensének válsága volt. Eredendő oka pedig a külkereskedelemben - a hetvenes évtizedben - kialakult aszimmetria volt. (Akkoriban a külkereskedelmi kapcsolatok két alapvető elszámolási rendszerben működtek: a rubelelszámolás és a konvertibilisdeviza-elszámolás szerint.) Ez utóbbi rendszerben a külgazdasági aszimmetria a hetvenes évtizedben alakult ki, nem utolsósorban a két olajválság következtében megváltozott világpiaci áraknak Magyarország exportját leértékelő hatása nyomán, miközben az import értékét magasan tartották az akkori nagy (ipari, mezőgazdasági) fejlesztési programokhoz szükséges berendezések."