Köz-gazdaság 2019. december [antikvár]

Részlet: HOMLOKTÉR 5 I Az 57. Közgazdász-vándorgyűlés főbb megállapításai A fenntarthatóság és a klímaváltozás okozta piaci, nemzetgazdasági és társadalmi kihívások adták a központi témáját az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves konferenciájának. A közgazdász-vándorgyűlés három napja alatt - két plenáris és hét szekcióülés keretében - több mint 130 előadó osztotta meg gondolatait a mintegy 800 fős hallgatósággal. A rendezvény szerteágazó témái közül a legnagyobb érdeklődést az államháztartás és a bankrendszer fenntarthatósága és az azonnali fizetési rendszer bevezetésének aktualitásai váltották ki; de sok tanulsággal szolgáltak a munkaerőhiányról mint a versenyképességet hátráltató tényezőről; a klímaváltozás agrárágazatban várható hatásairól; az Európai Unió jövőbeli fejlődési irányairól; az innovációról, ezen belül a mesterséges intelligenciáról, a robotizációról; a startupok számára kedvező üzleti környezet feltételeiről; a sport gazdaságtanáról, valamint a színházak fenntartható finanszírozásáról szóló kerekasztal-beszélgetések is. A Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége a szekcióüléseken elhangzottak alapján összeállította az 57. Közgazdász-vándorgyűlés záródokumentumát, és az alábbi megállapításokat, javaslatokat terjeszti elő megfontolásra a magyar gazdaság- és monetáris politika irányítóinak, meghatározó szereplőinek. A klímagazdaságtan is a főáram részévé vált A klímaváltozás hatásait tekintve hazánk az egyik legsérülékenyebb ország Európában. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása előbb-utóbb egyre erőteljesebb politikai, szabályozói reakciót vált ki, ami alapvetően változtatja meg a gazdasági környezetet. A klímaváltozás és az energiaprobléma végre átlépte a gazdasági közgondolkodás ingerküszöbét, sőt a klímagazdaságtan a közgazdaságtan főáramának részévé vált. A technológiaváltás jól ismert és sokat kutatott gazdasági folyamat, ugyanakkor a technológiai fejlődés iránya, üteme és mértéke is nehezen jelezhető előre. Ugyancsak nehéz modellezni a szabályozási környezet változásait. A fenntarthatóbb gazdasági és társadalmi működés érdekében meg kell haladni a gazdasági növekedés mindenhatóságát. Az Európai Unió kohéziós politikájának nagy szerepe lehet az ilyen irányú átmenet - és benne az átalakuláshoz szükséges társadalmi innovációk - támogatásában. A 2021-2027-es időszak európai uniós költségvetésére tett finn elnökségi javaslat szerint valamennyi tagállam támogatja azt a célt, hogy az EU költségvetésének 25 százalékát a klímacélok szolgálatába kell állítani. Ezért mielőbb olyan konkrét hazai klímavédelmi (agrárgazdasági, vízgazdálkodási, valamint egyéb természet- és környezetvédelmi) programokat kell kidolgozni, amelyek megvalósításával a klímacélokra szánt uniós támogatásokat a leghatékonyabban lehet felhasználni. A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásaival szemben a talajvédelemre, az öntözésre és a levegővédelemre összpontosítva, a megelőzés és az alkalmazkodás eszközeinek támogatásával (például erdőtelepítéssel, épületkorszerűsítéssel, környezetkímélő, digitalizált mezőgazdasági technológiákkal, koncentrált vidékfejlesztési programokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó szabályozási lépésekkel) kell felvenni a harcot. Emellett lokálisan és globálisan is legalább ekkora figyelmet követel az élelmiszer-pazarlás, amely nagyfokú és felesleges környezetterhelést okoz.