kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alba Nevis - A Hét 1905. julius-december (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/723/2959723.jpg "Alba Nevis - A Hét 1905. julius-december (fél évfolyam) [antikvár]")
A Hét 1905. julius-december (fél évfolyam) [antikvár]
Alba Nevis, Ambrus Zoltán, André Theuriet, Balla Ignácz, Bede Jób, Beke Ödön, Cholnoky Viktor, Csergő Hugó, Edmond Haraucourt, F. Kaffka Margit, Faragó József, Farkas Imre, Fröhlichné Kaffka Margit, Gábor Andor, Gál Zoltán, Gáspár Kornél, Gozsdu Elek, Hans Müller, Heltai Jenő, Henri Lavedan, Ignotus, Jób Dániel, Juhász Gyula, K. A., Kádár, Kenedi Géza, Kern Aurél, Király Gizi, Kiss Menyhért, Kóbor Tamás, Krúdy Gyula, Kun József, Lafcadio Hearn, Lovik Károly, Lövik Károly, Martos Ferencz, Mezey Sándor, Michel Provins, Molnár Ferencz, Molnár Jenő, Neményi Erzsébet, Pásztor Árpád, Sz. I., Szalay Fruzina, Szász Zoltán, Szávay Gyula, Szép Ernő, Szikra, Szini Gyula, Szomori Dezső, Szomory Dezső, Tar Lőrincz, Vulpes, Wilde Oszkár, Zalay Masa
Részlet:
Krónika.
Történelem.
Az ember lefekszik, fölkel, közben aludt vagy nem tudott aludni és hánykolódik vagy olvas, elmegy a hivatalába, folytatja a mesterségét, nem történik vele semmi - s mégis, ami végbemegy körülötte, rajta, benne: az történelem.
Az emberek beszélgetnek, veszekszenek, cselekszenek szándék nélkül, terv nélkül, talán valamennyien azzal a belső gondolattal: milyen jó volna, ha nem volna semmi, nem kéne szólni semmit, nem kéne tenni semmit. S mégis, mindebből események válnak...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Krónika.
Történelem.
Az ember lefekszik, fölkel, közben aludt vagy nem tudott aludni és hánykolódik vagy olvas, elmegy a hivatalába, folytatja a mesterségét, nem történik vele semmi - s mégis, ami végbemegy körülötte, rajta, benne: az történelem.
Az emberek beszélgetnek, veszekszenek, cselekszenek szándék nélkül, terv nélkül, talán valamennyien azzal a belső gondolattal: milyen jó volna, ha nem volna semmi, nem kéne szólni semmit, nem kéne tenni semmit. S mégis, mindebből események válnak s az emberek részesei az eseményeknek.
Termékadatok
Cím: A Hét 1905. julius-december (fél évfolyam) [antikvár]
Szerző:
Alba Nevis
,
Ambrus Zoltán
,
André Theuriet
,
Balla Ignácz
,
Bede Jób
,
Beke Ödön
,
Cholnoky Viktor
,
Csergő Hugó
,
Edmond Haraucourt
,
F. Kaffka Margit
,
Faragó József
,
Farkas Imre
,
Fröhlichné Kaffka Margit
,
Gábor Andor
,
Gál Zoltán
,
Gáspár Kornél
,
Gozsdu Elek
,
Hans Müller
,
Heltai Jenő
,
Henri Lavedan
,
Ignotus
,
Jób Dániel
,
Juhász Gyula
,
K. A.
,
Kádár
,
Kenedi Géza
,
Kern Aurél
,
Király Gizi
,
Kiss Menyhért
,
Kóbor Tamás
,
Krúdy Gyula
,
Kun József
,
Lafcadio Hearn
,
Lovik Károly
,
Lövik Károly
,
Martos Ferencz
,
Mezey Sándor
,
Michel Provins
,
Molnár Ferencz
,
Molnár Jenő
,
Neményi Erzsébet
,
Pásztor Árpád
,
Sz. I.
,
Szalay Fruzina
,
Szász Zoltán
,
Szávay Gyula
,
Szép Ernő
,
Szikra
,
Szini Gyula
,
Szomori Dezső
,
Szomory Dezső
,
Tar Lőrincz
,
Vulpes
,
Wilde Oszkár
Zalay Masa
Kötés: Vászon Gottermayer kötés
Méret: 240 mm x 320 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Lafcadio Hearn (1850–1904) ír apától és görög anyától görög földön született. Még kisgyermek volt, amikor szülei elhagyták. Dublinban, apja rokonainál nevelkedett, Angliában tanult, majd Amerikába került, ahol először újságíróként, azután íróként szerzett hírnevet. 1890-ben Japánban telepedett le, és haláláig nem is hagyta el a szigetországot. Japán állampolgárságot és nevet vett fel (Koidzumi Jakumo), japán feleségétől négy gyermeke született. Vidéki középiskolákban, majd a Tokiói Császári Egyetemen angol nyelvet és irodalmat oktatott. Mesés történeteiben régi japán legendákat elevenített fel, esszéiben, tanulmányaiban a japán nép szokásait, hagyományait örökítette meg, és tárta az elsők között a nyugati olvasók elé. Végakaratának megfelelően buddhista temetőben helyezték örök nyugalomra.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............