Havi Magyar Fórum 1997. december [antikvár]

Jász Viktor: A három mágus (Karácsonyi mese) Három mágus útrakelt: napnyugatnak tevegelt; csillag volt a vezetőjük magos égen odafent. Ahol a csillag megállt, lerakták az adományt: arany, tömjén, drága mirha köszöntötte a Királyt. Gáspár, Menyhért, Boldizsár jászol előtt térden áll. - No de ilyet! - csudálkozik bárány, tehén s a szamár. Jeruzsálem várfokán agg Heródes résen áll: - Míg én élek, sohase lesz Zsidóföldön más király! Kérdezi a véneket: az új király hol lehet? - A próféták szava szerint Betlehemben született... S kiküld ezer katonát: védjék meg a koronát, koncolják föl azt a fattyút, nyiszálják el a nyakát! Öljék meg őt akárhol, amíg nem tud magáról!... (Bezzeg retteg a vén zsarnok, fél a próféciától.) Kérdezik a királyuk: - Melyik házban találjuk? S szól Heródes: - Kémeinket szívszorongva ma várjuk; három mágus ígérte: visszajönnek ebédre, - s hogy a fattyú merre volna? - elmesélik cserébe... Türelmetlen Heródes, országútra ki-kiles, jön-e már a három mágus Betlehemből egyenest?... De a három álmot lát, Isten szólt az álmon át: - Kerüljétek el messzire Jeruzsálem városát! Dúl-fúl trónján a zsarnok s kiadja a parancsot: - Betlehemben, kétévesig minden fiút levágtok! Indultak a katonák s gyilkoltak egy napon át, - mégse tudták kardra hányni a Kisjézust, a királyt, mert hogy őt már szamáron ringatta el az álom, amint általkocogtak az egyiptomi határon...