kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arany János - Havi Magyar Fórum 2005. október [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/466/4994466.jpg "Arany János - Havi Magyar Fórum 2005. október [antikvár]")
Havi Magyar Fórum 2005. október [antikvár]
Arany János, Balassa Sándor, Csurka István, Dóczi Székely Gábor, Dr. Kiss Lajos, Dr. Petővári Ágnes, Fejér György János, Fekete Gyula, Györffy Attila, Györffy László, Horváth Lajos, Jean Baudrillard, Kiss Endre József, Kiss István, László György, Legéndy Péter, Losonci Miklós, Sütő Gábor, Vallató Géza, Zolnay László
Fejér György János: Igazunk ötvenhat
Mások mondják: messze vagy már,
s minket végképp cserbenhagytál
te működő csodamalom:
ötvenhatos forradalom.
Felejtsünk már, az a balzsam...
...s emlékezünk szakadatlan.
Emlékszünk a pirkadatra,
mely hitünket visszaadta -
s tőled fénylett valahány arc:
ötvenhatos szabadságharc.
Két világgal ölre mentél -
ki merészelt többet ennél?
Ötvenhatos halottaink
egyikén sincs halottasing.
Jeltelen sír, torz gyalázat
volt jutalmuk, kopjafákat,
szent keresztet...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Fejér György János: Igazunk ötvenhat
Mások mondják: messze vagy már,
s minket végképp cserbenhagytál
te működő csodamalom:
ötvenhatos forradalom.
Felejtsünk már, az a balzsam...
...s emlékezünk szakadatlan.
Emlékszünk a pirkadatra,
mely hitünket visszaadta -
s tőled fénylett valahány arc:
ötvenhatos szabadságharc.
Két világgal ölre mentél -
ki merészelt többet ennél?
Ötvenhatos halottaink
egyikén sincs halottasing.
Jeltelen sír, torz gyalázat
volt jutalmuk, kopjafákat,
szent keresztet arra kapnak;
s nem szabadság, csak szabadnap
jut nekünk, kik - élhetünk, de
ennek lassan vége s üszke
sem marad meg forradalmunk
szent tüzének. Hova tartunk?
Mekkora a tűrésmező:
Seggfejükön ülésező
rúdnak kicsik, csőnek nagyok
illesztgetik ötvenhatot,
s kihez, mihez illesztgetik?
Hogy lesznek - ők, s mint lesz -
nekik.
Termékadatok
Cím: Havi Magyar Fórum 2005. október [antikvár]
Szerző:
Arany János
,
Balassa Sándor
,
Csurka István
,
Dóczi Székely Gábor
,
Dr. Kiss Lajos
,
Dr. Petővári Ágnes
,
Fejér György János
,
Fekete Gyula
,
Györffy Attila
,
Györffy László
,
Horváth Lajos
,
Jean Baudrillard
,
Kiss Endre József
,
Kiss István
,
László György
,
Legéndy Péter
,
Losonci Miklós
,
Sütő Gábor
,
Vallató Géza
Zolnay László
Kiadó: B-Média Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 200 mm x 290 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............