Kapu 2000/6-7. [antikvár]

Kedves Olvasó,a hőségtől terpeszkedő koranyár megbénítja a gondolatokat is. Az ember már jégtömbökről álmodik. Meg a pénzről. Sajnos nem nagyon ír arról a sajtó és a fáma, hogy a cégeknek nincs pénze. Megint azt éljük át (mint 4-5 évvel ezelőtt), hogy mindenki tartozik mindenkinek. Állítólag azért, mert az év elején a multik nagyon sok valutát vittek ki nyereség, fizetés és osztalék gyanánt az országból. Nem ruházták be nálunk, mint ahogy ezt megígérték, midőn bagóért megvásárolták a magyar cégeket. S hogy ne gerjedjen az infláció, állítólag a Magyar Nemzeti Bank visszafogta a pénzforgalmat. Ezért is nincs pénz, és mindenki tartozik mindenkinek. Mi is tartozunk, s nekünk is tartoznak. Vágyakozva hívtam telefonon a Duna Tv-t. Még havas időben kötöttünk szerződést, mely szerint június elsején leadhatom a nyolcnapos határidejű számlát. Telefonáltam, hogy hátha... de semmi, mert csak most fizették ki a márciusi pénzeket. Puff neki! Mit mondok a nyomdának? Végül mondtam. Ő meg mondta, hogy ő is tartozik, és neki is tartoznak. Tudok egyetemekről, ahol a professzorok már két hónapja nem kapnak fizetést. Vállalatokról, akik nem fizetnek a dolgozóiknak az elvégzett munkáért. Na most az ember tudja, hogy a Duna Tv nem kitolás miatt nem fizet. Meg az a jó néhány magyar cég. Bizony fizetne - de nincs pénzük. Nyomdánk is tudja, hogy nem csapom be őket, várom a pénzt, mint ahogy ők is várják tőlem és máshonnan. Mert én is olyan pénzeket várok, amiket már rég el kellett volna költenem honorárium, beruházásra, adóra stb. Például itt vannak a könyvterjesztőink; ők se fizetnek, ők is egyik napról a másikra élnek. Ha beszigorítanánk? Követelnénk a pénzt? Vagy csak készpénzért adnánk a könyveinket? Akkor meg legyintenének és elkerülnének minket és nyakunkon maradnának kiadványaink. Így meg ürül a raktár (szent a békesség), egyszercsak majd fizetnek...Ma ilyen az ország. De milyen ez? Jó lenne hinni az optimista nyilatkozatoknak, de én még így is optimista vagyok...