Kommentár 2010/1 [antikvár]

lENTÁR • 201011 - MORÁLI Török Attila EGYRE TÁVOLABB AJÓTÓL Folytatható-e értelmes diskurzus a mag)>arországi morális válságról? Ami biztos: Magyarország felzárkózási teljesítménye gyenge, az itt élők többségének társadalmi közérzete rossz és romlik.' Ami bizonytalan: mely tényezők magyarázzák a vártnál — reméltnél? — gyengébb teljesítményt. Az empíriára építő megközelítések a Kádár-kor-szakban szocializálódott választóknak a populista politikai ígéretek iránti fogékonyságára, az ettől nem független gazdaságpolitikai hibákra, az acsarkodó politikai elitre, a modernizáció kikényszerítésére képtelen gyenge államra és még megannyi, ilyen és ehhez hasonló tényezőre szegezik vádló ujjukat. Többen ennél jóval messzebbre vetik tekintetüket. Árral szembe viszva a fenti tényezőkre csupán egy másik léts^érában felhalmozódott deficit szükségszerű következményeként tekintenek. Ez a létszféra a moralitás, az erkölcsi értékek szférája. Az erre hivatkozók — a valóságot az idealitással, azaz az erkölcsi értékekkel szembesítek — sokak szemében azonban reménytelenül régivágásúnak, bigottnak és alighanem intoleránsnak tűnnek. Ráadásul az erkölcsi ídealitás vizsgálata ellenáll az empirikus megközelítésnek. Nem mérhető euróban, tonnában, órában, a vele kapcsolatban tett kijelentések ezért köny-nyen tűnnek értelmetlen ködevésnek. Es csakugyan, találomra kiválasztva a közelmúltból néhány ilyen kijelentést, majd mindegyikre igaz: a bátor jó szándék felismerhető, ám meglehetős elnagyoltsággal párosul. A mélyebb tartalom kifejtését kerülő, a jelenséget rendszerint az egyáltalán elképzelhető legnagyobb általánosítással megragadó megállapítások ezek, származzanak bár vezető üzletembertől vagy jobboldali politikustól. Néhány kiragadott példa: „A legnagyobb problémát nem a gazdasági, hanem a morális és etikai válság jelenti ma Magyarországon" — vélte Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.2 „Az ország igazi baja a több évtizede a mélyben munkáló és egyre erősebben megnyilvánuló társadalmi érték- és morális válság [ ] Magyarország problémája nem a költségvetés, a gazdasági növekedés vagy az infláció, ezek eleve nem okok, hanem okozatok" — ígyjaksíty György, a Budapesti Értéktőzsde és a Concorde Értékpapír Rt. elnöke.^ „Nemzeti ösz- ' Nem csalc a mi véleményünk ez. Legutóbb a kérdésben általában nagyon diplomatikus RMDSZ-elnök, Markó Béla kesergett ekképpen: „A térség gazdasági és politikai vezető erejének tekinthető ország joggal pályázott arra, hogy valamiféle stratégiai központtá váljék, gazdagítsa a visegrádi négyeket, [ ] emberjogi és kisebbségjogi kérdésekben mérvadó tekintély legyen. Nem ez történt. Magyarország politikai tekintélye megingott Európában, gazdaságilag is a rossz tanulók közé kerültünk." (MaRKÓ Béla: Nekünk van a legnagyobb bajunk Népszabadság 2009. december 16.) 2 Elhangzott a Nézőpont Intézet Magyarország 202S című konferenciasorozatán 2009. április 21-én (lásd InfoRádiő. 2009. április 22.). [Az előadás szerkesztett, publikált váhozata: HERNÁDI Zsolt: Vrá^a a tálylia-hoí Magyarországhosívltávú jövőképe 2025-ig, Kommentár 2009/3., 57-67. -AS^crlt.] 3 jaksity György, Fogyatékos nemKet, Index 2008. június 17., http://index.hu/velemeny/jegyzet/080613jaksit.