Magyar Szemle 1931. május-augusztus [antikvár]

Magyar Szemle1931 májusxii. kötet 1. (45.) száma 3sötet< középkorNem volt sohasem pusztán tudományos fogalom, mely épp azért, mert tudományos, nem eshet a gyűlölet és az ellenszenv szempontjai alá. Ellenkezőleg. Kezdettől fogva a megvetendó't, az iszonyatost jelentette, a barbárság képzetét személyesítette meg. Ma is még azt mondjuk arról, ami belső durvaságra, kulturális elmaradottságra vagy szellemi vakságra vezethető vissza, hogy középkor. Az emberiség történetének néhány századát foglalja magába, mégis több annál. Nem merőben iskolás korfelosztás a lényege, melynek egyedüli célja az lenne, hogy a történeti anyagot a könnyebb áttekintés kedvéért évszámokhoz kösse. Fogalmat képvisel elejétől kezdve, ha nem is emberi eszményt, ideált, melyet követni kell. A gyűlölet sugallta ezt a nevet: középkor, s a sötétség" az, amely benne testet öltött. Ma is még, ha halljuk középkor, önkéntelenül is a kultúra egy szánalmasan alacsony fokára kell gondolnunk. Egy korra, mikor babonák szorongatták a jámbor lelkeket, s a megnyugvás reménye nélkül szüntelenül küzdeni kellett az ördögökkel. Ki ne ismerné Szent Antal történetét Flaubert regényében? Számunkra a középkor az ő megkísértetésének története. A józan emberi értelem lábbal tiprása, eltévelyedés, ha nem több : hisztéria. A felsőbb természet megsértése, melyet csak őrült kísérelhetett meg. Borzongást érzünk, mintha eszelősök és lelki nyomorékok hajlékába tévedtünk volna. Leprásokat látunk magunk előtt, zsarnokoskodó papokat és fejedelmeket, szolgaságot, a szellem és test szolgaságát, intézményesen szított iszonyatot és félelmet, mely tudományt, művészetet egyaránt megölt. Feledés, romlás, pusztulás akárhova nézzünk. Sötétségigazi középkor.És ha ilyen a középkor, Athén és Róma csak boldog és derűs lehet. Hogyan szűnhetett volna meg ez az aurea aetas, ha nem úgy, ahogy minden iskolakönyv tanítja: a népvándorlás új, civilizálatlan népeinek pusztításai által. Vájjon megérthette volna Marcus Auréliust, a filozófus császárt, a durva állatbőrbe takart germán" ? Nyilvánvaló, hogy a vad erő ekkor is győzedelmeskedett a finomkodó kultúra felett. A népvándorlás hordáival éj borult az emberiségre, Istennek kiválasztottja újra állattá vedlett és ez az éj hosszú ideig tartott. Az olasz renaissance és a német reformáció oszlatta szét a humanizmus, a fel-vi.lágosultság fegyvereivel.Száz éve annak, hogy egy történetíró, Rotteck, világtörténetében azt a korszakot, melyet középkornak szokás hívni, röviden úgy jellemezte, hogy konsolidierte Barbarei". Több évszázad történetét kívánta jelölni ezzel, s ez a gúnyelnevezés, bár közel száz év telt azóta