Bővebb ismertető
A Magyar Szemlé"-nek kezdettől fogva egyik főfeladata volt figyelemmel kísérni a kisebbségi kérdés alakulását, amely kérdés Trianon óta nemzetünket legközelebbről érdekelte, mert hiszen ilyen vagy olyan megoldásától függött a leszakított magyarság millióinak élete, jóléte, nyomora és pusztulása. Ezt a feladatát folyóiratunk kezdettől fogva a legkiválóbb nemzetiségi szakemberek, boldogult Jancsó Benedek, Magyary Géza, Steier Lajos, az élők közt Szász Zsombor és mások irányítása mellett végezte, s a magyar közönség állandó, szakszerű felvilágosítása mellett jelentős kezdemények is jelentek meg hasábjain, így Bethlen István gróf sürgető felszólítása, mellyel a nem-magyar, főkép német kisebbségi igények teljesítését siettette, így Ottlik Lászlónak nagy feltűnést keltett Új Hungária" javaslata - mindezek a tanulmányok megszakítás nélkül éveken át appelláltak a magyar államalkotó tehetségre és lelkiismeretre, hangsúlyozva, hogy e tereken még lényeges tennivalóink vannak. Ilykép elmondhatjuk, hogy a folyóirat olvasói egyúttal a magyar értelmiségnek azt a részét képezik, mely a nemzetiségi kérdésnek magyar és európai vonatkozásaival tisztában van ; az egy államban lakó többféle nép együttélésének minden lehető megoldását alig két éve magyarázta meg ennek a közönségnek Rónai András; az ő tanulmányának új átlapozását és felfrissítését ajánlatosnak tartjuk most, amikor jelen cikkünkben rövidségre kell törekednünk és a nemzetiségi joggyakorlatban közkeletű fogalmak, aminő a nemzeti kataszter, nemzeti kúria, magyarázására nincsen helyünk. A Magyar Szemle Társaságot tehát valóban nem érheti az a vád, hogy ne készítette volna elő a magyar közönséget jóelőre a Trianon revíziójával akuttá váló nemzetiségi feladatokra.