kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Baán László - Magyar Szemle 2008. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/132/2121132.jpg "Baán László - Magyar Szemle 2008. január-december [antikvár]")
Magyar Szemle 2008. január-december [antikvár]
Baán László, Babits Mihály, Balla Bálint, Bod Péter Ákos, Böszörményi Nagy Gergely, Brenner János, Csaba László, Cseszka Éva, Czakó Gábor, Deme Tamás, Dvorszky Hedvig, Egedy Gergely, Eisler János, Fáy Zoltán, Ferch Magda, Fülep Lajos, Gáspár G. János, Granasztói György, Granasztói Pál, Gróh Gáspár, Gyulai György, Haas György, Herczegh Géza, Illyés Mária, Jeszenszky Géza, Kádár Béla, Kertész Gábor, Keserű Katalin, Kiss Álmos Péter, Kodolányi Gyula, Kubinszky Mihály, Kulin Ferenc, Lászlóffy Aladár, Lóska Lajos, Mádl Ferenc, Makkai Sándor, Márai Sándor, Mellár Tamás, Metz Katalin, Mezey Katalin, Mohás Lívia, Murádin Jenő, Őry Kovács Katalin, P. Szabó Ernő, Salamon László, Semjén Zsolt, Süle Ferenc, Szakolczai György, Szekfű Gyula, Szilágyi Márton, Tasnádi Gábor, Tófalvi Zoltán, Tóth Klára, Török Bálint, Varga Csaba, Vasy Géza, Vigh Károly
Magyar Szemle Alapítvány
,
Megjelenés: 2008. január 01.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4800 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Magyar Szemle 2008. január-december [antikvár]
Szerző:
Baán László
,
Babits Mihály
,
Balla Bálint
,
Bod Péter Ákos
,
Böszörményi Nagy Gergely
,
Brenner János
,
Csaba László
,
Cseszka Éva
,
Czakó Gábor
,
Deme Tamás
,
Dvorszky Hedvig
,
Egedy Gergely
,
Eisler János
,
Fáy Zoltán
,
Ferch Magda
,
Fülep Lajos
,
Gáspár G. János
,
Granasztói György
,
Granasztói Pál
,
Gróh Gáspár
,
Gyulai György
,
Haas György
,
Herczegh Géza
,
Illyés Mária
,
Jeszenszky Géza
,
Kádár Béla
,
Kertész Gábor
,
Keserű Katalin
,
Kiss Álmos Péter
,
Kodolányi Gyula
,
Kubinszky Mihály
,
Kulin Ferenc
,
Lászlóffy Aladár
,
Lóska Lajos
,
Mádl Ferenc
,
Makkai Sándor
,
Márai Sándor
,
Mellár Tamás
,
Metz Katalin
,
Mezey Katalin
,
Mohás Lívia
,
Murádin Jenő
,
Őry Kovács Katalin
,
P. Szabó Ernő
,
Salamon László
,
Semjén Zsolt
,
Süle Ferenc
,
Szakolczai György
,
Szekfű Gyula
,
Szilágyi Márton
,
Tasnádi Gábor
,
Tófalvi Zoltán
,
Tóth Klára
,
Török Bálint
,
Varga Csaba
,
Vasy Géza
Vigh Károly
Kiadó: Magyar Szemle Alapítvány
Megjelenés: 2008. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész, szakíró.
Szakírói tevékenységét mintegy 350 tanulmány és 27 könyv jelzi, érdeklődési területe az építészetkritika, építészettörténet (19-20. sz.), vasúttörténet és vasútépítészet, tájrendezés.
Szakírói tevékenységét mintegy 350 tanulmány és 27 könyv jelzi, érdeklődési területe az építészetkritika, építészettörténet (19-20. sz.), vasúttörténet és vasútépítészet, tájrendezés.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............