Magyar Szemle 2021. szeptember-október [antikvár]

KODOLÁNYIGYULABLA 30: AZ EÖTVÖS UTCÁBAN ÉS AZON TÚLSzeptember 3-a későnyári estéjén a budai Vár keleti lejtője felett, a poraiból újjáépített Lónyay-Hatvany villa nagy modern termeiben ünnepeltük meg a Batthyány Lajos Alapítvány 30. születésnapját. A harminc év történetére Martonyi Jánossal ketten tekintettünk vissza egy pódiumbeszélgetésben, s előtte itthon végigpergettem magamban az emlékeket, a hosszú történet sok-sok képét. Barátok tűntek fel, akiknek felejthetetlen lénye világította be ezeket az éveket az egykor fényűző erzsébetvárosi bérpalota fakult díszletei közt, az Eötvös utca 24.-ben, ahol nekem több mint húsz éven át volt irodám.Mielőtt felérkeztem a Magyar Szemle vagy a Hungárián Reviezv szerkesztőségébe, vagy az előadóterembe, vagy az elnöki iroda mennyezetig érő könyvespolcai közé, végig kellett baktatnom a Krúdy- és Mándy-no-vellákba illő homályos kapufolyosón, majd fel a lekoptatott, grandiózus lépcsősoron, amely körbeveszi a meg sosem épült lift tágas és magas terét, majd tovább a loggia-folyosón, melynek tökéletes neoreneszánsz íveiről sosem tűnt el a por, s ahol a sokszor újrafestett fekete ablak- és folyosórácsok kovácsoltvasa máig dicséri a régi Budapest mestereinek utánozhatatlan díszítő tudását.Illett ez a helyszín ahhoz az alapítványhoz, amely 1991-ben Antall József elhatározásával, s az ő pénzén született, azzal a küldetéssel, hogy a magyar középjobb szellemisége, politikai filozófiája saját otthonra leljen több mint negyven olyan év után, amely alatt a kommunista párt nem csak a politikában sajátította ki a hatalmat a szovjet fegyverek támogatásával, de a közgondolkodás minden fórumán is. Csoda volt az, hogy a rendszerváltozás hároméves békés forradalma 1987-1990-ben olyan magyar vezetőkre talált, akik szellemileg és politikailag is felkészültek arra az előzmény nélküli, páratlan történelmi feladatra, amit egy kommunista rendszer lebontása és a normalitáshoz való visszatérés jelentett a nemzet életében. A feladatra, melyhez a Nyugat a nemzetközi intézményes keret s a kedvező politikai éghajlat megteremtésén túl bizony kevés segítséget adott, akár anyagilag, akár szellemileg. A jobbak, nem kétséges, valódi szimpátiát és némi segítséget - a kevésbé jók rossz recepteket.Antall messze tekintő gondolkodása ezen a téren is megmutatkozott. Tudta, hogy szükség van Magyarországon olyan intézményre, amely a középjobb korszerű magyar ideológiáit kimunkálja és terjeszti, otthont