Magyarország 1983. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

l.i'l ;,i. i'i • ,1';'i , i' I ' / í'„; ^ Jl, ¦''' ' 1 ' i I I . ¦ I ¦ I 1 '/V.- MAGYARORSZÁG sierkesitősége szívesen keresi oz alkolmol, hogy tolólkorhossonok munkatórsoink oz olvasókkal. VóHozotos lormól vannok ai ilyen találkozásnak: or>két é$ előadás, vitakör és vetélkedő. Nem ponoszkodhalunk az érdeklődésre. Söt.ohogyan a nem-zelközi helyzet egyre bonyolul-?bbá válik, rDind több helyről elmondoni leghívóst: próbáli I von hírek túlik, Nem o jó szándéki honetn oz időnk véges volton, hogy nem tudunk mindenhová eljutni. Amolyan év végi leltárt készítettünk: hány kedves meghívás elől keNett 'kitérnünk, hány meghívónak kellett a;t írnunic, hogy holodékoi kérünk. Néhóny adósságunkról említést leszünk most itt, hogy o példának kiragodottak lássák: nem feledkeztünk meg adósságunkról. Még nem tudunk idő-pontot mondani a perkótoi József Attila könyvtár látagatói-nak, hogy mikor lehetne hát megrendezni ozt a „Sokszem-kört" című tolótkorót. Az obád-szalóki Pi'opagandista Klub tagjaitól is szíves türelmet kérünk. A zalaegerszegi fjataldc „Ablak a nagyvilágba" című műsorában sem tudunk közreműködni januór vagy február hónapbon, úgy ahogy meghívásükibon kérték. A kiskőrösi Petőfi Sándor művelődést központ elóadósigé-nyét továbbra is szómon- törtjük, szinte szomszédjukban pedig, Kiskunhalason, a Semmelweis Kórház hosoniló Igényét szintén. Az egrí Volán dolgozóival ugyancsak' remélün,k előbb-utóbb találkozhatni, s a szegedi Konzervgyár* szakszervezeti bizottságának is azt üzenhetjük, hogy nem feledkeztünk meg kérésükről. Kondoroson a területi KlSZ-alopszervezettel régóta levelerünk, s még nem sikerült nyélbe ütnünk egy találkozót, de ami késik, nem múlik. Ugyanez szol a nagykőrösi városi könyvtór látogatóinok, vagy a hajósi művelődési ház és a gönci Kossuth művelődési ház közönségének. Sárváron a Sylvester János könyvtár számíthat továbbra is ígéretünkre, hogy egy nyugat-dunántúli kirándulásunk sorón ellátogatunk oda, Csornán pedig a művelő-dési központ rokonszenves népművelőitől kérünk még egy kis türelmet. Közelebb szintén vannak még, akiknek „tartozunk": az odonyi Mórcius 21- 'Mező-gozdoságí Termelőszövetkezetnek vagy akór o budopesti Taurus Gumiipari Vállalat dolgozóinak. Oroszlányban is meg kellene mór tartanunk a kért időszerű külpolitikai tájékoztatót. Várpalotára meg a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatán várnak bennünket, Apcon a Hazafias Népfront meghívásának nem tudtunk még eddig eleget tenni. A fel nem sorolt meghivórmk-tól ugyanúgy szíves, megé/tő türelmet kérünk. Mindenkit biztosíthatunk, hogy amint tudurfk, eleget teszünk kérésüknek. A magunk érdeke Is ez: oz olva-sóinkkal való találkozás, az el-hangzott kérdésekről való tójé-koiódós, az orszógot járva új meg új tapasztalatok szerzése a ml munkánkat is segíti. Alláspmtunk Ami a legfontosabb elképzelés gondos egyeztetése, az adott helyzet ™indCT vöilnek sokoldalú ^í?gálata, a lehetőségek és a távlatok m.^-re tekintő elemzése és sok más fontos tényező alapos mérleg^ íse szükséges ahhoz, hogy valóban a legfontosabb, a legsurg^ több teimivalók kerüljenek előtérbe. , ___ Még bonyolultabb a feladat, ha nem egy orszagnak, ha^em az államok meghatározott közösségének ke kia akitamav^ag-polllikai programját. Ebben az esetben kuIon-kulon es egyutte-Ln is el Lll végini a szükséges helyzetértékelőket elemze^ ket, de mindehhez járul még az egyK or^gok erdekeinek t^ rekVéseinek és elképzeléseinek összehangolasa is. Ezek alapj^ domborodnak ki azok a külpolitikai pnontá^k, amelyek az adott ország vagy szövetség nemzetközi irányvonalat, sot pohtikai, társadalmi és gazdasági berendezkedését is jellemzik. A Vareói Szerződés tagállamainak jelenlegi kulpobtikai állásfoglalásait és tevékenységét figyelve meg lehet-e egyertelmuen áUapitani, mit tartanak ma elsődlegesnek nemzetközi munkájukban? Igen, mégpedig teljes biztonsággal. Ha sorra vesszük a szocialista országok legutóbbi békejavaslatait, különösen a Szovjetunió új kezdeményezéseit, ha feUdézzük ezeknek az országoknak a küldöttségei által képviselt álláspontot az ENSZ-ben, a genfi a bécsi, vagy a madridi tanácskozásokon, ha visszagondolunk nagyfokú diplomáciai aktivitásuknak csupán a legutóbbi időkben lezajlott eseményeire, akkor egészen nyilvánvaló a válasz. A Varsói Szerződés tagállamai ma a háborús veszély elhárítását, a béke védelmét tartják elsö számú külpolitikai tennivalójuknak! Pontosan leméi^etjük ezt a világ kormányaihoz és parlamentjeihez iíitézett szovjet békefelbívásból is: „A tartós, megbízható, szilárd béke minden ember, valamennyi nép, s az egész emberiség elsőrendű, legnagyobb igénye. A béke igénye különösen fontos a jelenlegi körülmények között, amikor az államok olyan fegyverek birtokában vannak, amelyek képesek megsemmisíteni az emberi oivilizációt, a földi életet, s amikor a háborús veszély, amelyet a hetvenes években sikerült számottevően csökkenteni, ismét erősödik, a nemzetközi feszültség pedig észrevehetően fokozódik. Az államok erőfeszítéseinek, valamennyi ország kormánya, szervezett politikai erői és minden állampolgára tevékenységének a nukleáris katasztrófa megakadályozását kell szolgálnia. Ennél fontosabb feladat nincs, és nem is lehet." S ez nemcsak Moszkva, véleménye. > Ha egybevetjük a Szovjetunió jubileumi ünnepségein elhangzott felszólalásokat, világosan látható,' hogy a szocialista országok vezetői — pártjuk, kormányuk nevében szólva és népeik érzéseit, gondolatait tolmáosolva — osztják a szovjet vezető testületek nézetét a béke védelmének elsődleges fontosságáról. Ezt Kádár János így fejezte ki: „Pártunk, kormányunk, a magyar nép üdvözli és teljes meggyőződéssel támogatja a Szovjetunió nagy fontosság békejavaslatait. Mi a jövőben is együtt fogunk munkálkodni szovjet barátainkkal, a testvéri szovjet néppel mind a kétoldalú kapcsolataink vonalán, mind a Varsói Szerződés és a KGST intézményesített kereteiben." A napokban újabb bizonysága született annak, hogy a szocialista diplomácia a feladatok rangsorát nemcsak elvi útmu-tatasnak, hanem gyakorlati programnak tekinti. Időrendi sorrendben véve áz eseményeket, a Szovjetunió alig három hete terjesztette elő új leszerelési javaslatait. Lényegük, hogy a két nagyhatalom először is a jelenlegi szinten fagyassza be hadászati fegyvereit, majd 25—25 százalékkal csökkentse készleteit, azonos szintre szállítva azokat. Ami pedig az Európában levő nukleáris fegyvereket illeti, itt több lehetőség is adódik. Az egyik, hogy Ilyen fegyverek egyáltalán ne legyenek Európában — sem közép-hatotavolságúak, sem harcászatiak, sem a szovjet fél. sem a NA-TO-tagáUamok oldalán. Ez mindkét fél számára az „abszolút nullamegoldás" lenne. A másik lehetőség, hogy a két nagyhatalom több mint kétharmaddal csökkentse közép-hatótávolságú fegyverzeteit, beleértve a nukléáris fegyvereket hordozó rakétáit, repülőgépeit. Ebben az esetben Európában egyáltalán nem lennenek egymással szemben álló amerikai és szovjet közép-hatótávolságú rakéták. Alighogy elhangzottak ezek a javaslatok, Jurij Andropov állást foglalt a szovjet-amerikai kapcsolatok javitása mellett is. Az amerikai sajtóban tette közzé, hogy — mint mondotta — „mi a szovjet—amerikai kapcsolatok javítása, az országaink között meglevő kölcsönösen előnyös szei-ződések és megállapodások végrehajtása mellett vagyunk, és üdvözlünk mindent, ami e célhoz vezet." A békediplomácia e heti kiemelkedő eseménye pedig a War-sól Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének se. A legmagasabb rangú politikusok ismételten megorösltetlék, hogy országaik tartják magukat az ismert sorrendhez: a béke védelme mindennél előbbre valói NSZK Kényszerpályán Március 6.: választások Kohl, Vogel és Strauss nyczelvédfik, .alternatívok") moz-«ülma kifejez ugyan egy bizonyot Hlaktülan ellenzékiséget magával u rendszerrel szemben —, de csökken a valószínűsége annak, hogy országos szinten parlamenti súly-lyal rendelkező párttá alakultias- Hamburg „a zöldek" egyik fellegvára. A választásokon listájuk 6,8 százalékot kapott, ami i százalékos visszaesést jeleni a legutóbbi választásokon elért eredményekhez képest. Ebból általában arra következtetnek, hogy ha a számára talán legkedvezőbb U-lajon a „zöldek" mozgalma csak ilyen szerény eredményt tud elér- A hírneves Hanza-város, Hamburg helyi választásai karácsony előtt „beleszaladtak" az ünnepekbe, s ugyanez a 'hangulat terelte el a nemzetközi figyelmet az új nyugatnémet kormány mesterse-gesen manipulált manőverétől. Kohl, a kereszténydemokrata-keresztényszociális {CDU—CSU) pártszövetség vezetője, ez alkalomból szándékosan alulmaradt egy bizalmi szavazás során. Erre azért volt szükség, hogy teljesíthesse azt az ígéretet, amelyet még 1982. október l-én tett. Akkor az alkotmány paragrafusainak felhasználásával és a szociáldemokratákkal közösen kormányzó szabaddemokraták (FDP) koalíciós árulásának segítségével megbuktatták Schmidt szociáldemokrata kancellárt. Igy a jobboldali ellenzék választás nélkül jutott kormányra, az FDP vezetője, Gen-scher pedig jutalmul megtartotta a külügyminiszteri tárcát. A kormányváltozással gyakorlatilag egy időben Kohl ígéretet tett arra. hogy március elején választásokat tartanak. Ebben némi része volt annak is, hogy Schmidt megbuktatása a módszert tekintve a parlamentarizmus legkevésbé rokonszenves oldalait tárta fel. Ugyanakkor, azonban Kohl ígéretében a döntő szerepet mégsem az a szándék játszotta, hogy a közvélemény keserű szálízét megédesítse. A döntés sokkalta inkább azt a meggyőződést tükrözte, hogy a ^nyugatnémet szociáldemokrácia belső népszerűsége a gazdasági válsáe következtében hanyatlóban van. Igy Kohl úgy vélte, hogy oldalán az FDP-vei a keresztény pártok szövetsége 'megnyerheti a választásokat és 1987-ig biztosíthatja a maga számára a kormányzást. Hamburg leckéi Ez volt az ígéret igazi politikai háttere. Ezért helyezte kilátásba Kohl. hogy márciusban választásokat tartanak, noha a jelenlegi kormány még 1984 őszéig — az októberi „parlamenti puccs" megvalósítását lehetővé tevő többség birtokában — még nyugodtan hatalmon maradhatott volna. Ebbe az általános keretbe illeszkedett a hamburgi választás, amelyet rendkívüli érdeklődés előzőit meg. De már Hamburg előtl nyilvánvaló volt két olyan jelenség a nyugatnémet politikában, aimelyre Kohl a márciusi ígéret megtételekor aligha számítolt. Az elsö fes legfontosabb mindenképpen az. hogy u szocláldemokrnták tömegvonzása távolról Bcm gyengült olyan mértékben, mint nrm a CDU—CSU pArtszövotség számított. AZ ELŐTÉRBEN STRAUSS. MOGönE KOHL Eiérjietné, omil óhitoH, és sohasem leápolt meg magyarohszAo 1 R H .1 / 2 A szociáldemokratáknak ezt a viszonylagos erősödését mutatták a tartományi választások Hess^n-ben és Bajorországban. Ezt a tendenciát igazolta a hamburgi választás is, ahol a szociáldemokraták kiköszörülték az 1982. júniusi választási csorbát és újra megszerezték — méghozzá imponáló arányban — az abszolút többséget. A nyugatnémet politikai szintér második jellegzetessége, amelyre Kohl a választási ígéret megtételekor valószínűleg nem számított, — az FDP teljes összeroppanása. Ebben szerepet játszott a párt-» vezetés teljesen elvtelen magatar-tasa a „parlamenti puccs" idején. Ennél mélyebb magyarázat azonban az. hogy egy szociáldemokrata kormányzaton belül az FDP-nek van bizonyos társadalmi és osztályfunkciója is. A legszélesebb ertelemben vett polgári centrumtól az abszolút konzervatív jobboldalig terjedő választótömegeket képviselő CDU—CSU kormányzása esetén ez a funkció eleve feleslegessé válik és az FDP-re leadott voksok nem minősülnek „politikailag hasznos" szavazatnak. Igy kialakult egy olyan helyzet — s a hamburgi választás eredménye ezt csak megerősítette —. hogy az FDP valószínűleg nem érheti el az alkotmányban előírt 5 százalékos országos szavazati arányt az általános választásokon, Igy nem Is kerülhetne be a parlamentbe és mini koalíciós partner, nem jöhel számításba a CDU—CSU számára. E két alapvető fontosságú jelen-Bégen kívül a hamburgi választás még egy figyelemre méltó tendenciára is lámutntoU. A meglehetősen tlszlázallan. a baloldalt szociáldemokráciától as onnrchizmu-alg terjedő Ideológiai töltést hor-do7-ó. úgynevezett „zöldek" (kör- ni. — akkor országosan semmiképpen sem érheti el az 5 százalékos arányt. Á parlamenti nagypolitika" szempontjából ez azt jelenti, hogy elveszti realitását a jobboldal egyik választási jelszava. amely egy „vörös—zöld paktum" rémével riasztgatta a választópolgárokat. Most a tényleges erőpróba a CDU—CSU pártszövetség és a szociáldemokraták között bontakozik majd ki. Arra mindenképpen számítani kell, hogy az összeomlott FDP és a „zöldek" együttesen és országosan megszerezhetik a szavazatok 7—8 százalékát. Ez utóbbi változatot feltételezve. 46 százalék feletti szavazati aránnyal már meg lehet szerezni az új nyugatnémet választásokon az abszolút többséget. Senkinek sem kell? Az már más kérdés — s ez is a helyzet egyik különlegessége —. hogy voltaképpen valamenn.vi parlamenti párt „kén.vs2erpál>'án" mozog, s olyan választásokra készülődik, amelveket érlhető politikai okokból nem kíván igazán. Kohl a CDU élén kén.vtelen teljesíteni ígéretéi — de URvanakkor a vártnál jóval nag.vobb kockázatot kell vállalnia, holott 1984 végéig' nyugodtan kormár^i'ozhn-tott volna. Az FDP és sxemél.ve-sen Genscher számára ax új választás cR^vencsen a pán moRscnv mlsülésénok veszélyét idéxi fel. Ami vÓRÜl a szociáldcmokralákat illeti: taktikai szcmixmtból ax ő számukra is kcdvoiőbb lett wl-na, ha várhatnak 1984 őszéig M

Termékadatok

Cím: Magyarország 1983. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

Szerző: Alaksza Tamás , Balogh József , Gyapay Dénes Magyar Péter

Kiadó: Hírlapkiadó Vállalat

Kötés: Könyvkötői kötés

Méret: 240 mm x 340 mm

Alaksza Tamás művei

Balogh József művei

Gyapay Dénes művei

Magyar Péter művei

Bolti készlet  

Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett 1-5 szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Vélemény: