Bővebb ismertető
Különböző indíttatású, neveltetésű és gondolkodású, más és más világnézetű, más politikai erőcsoporthoz tartozó, vagy azoktól hangsúlyozottan eltérő emberek válaszolnak itt arra a kérdésre: Merre megy Magyarország? E közszereplők között vannak, akik egyszerűen saját ügyüknek érzik, hogy választ találjanak az ilyen és ehhez hasonló nemzeti sorskérdésekre. Vannak, akik idegenkednek attól, hogy ennyire emelkedetten fogalmazzanak, mert úgy gondolják: a reális válaszhoz nincs szükség túlfűtött honfiúi érzelmekre. És vannak közöttük, akiknek - magas tisztükből következően - személyes felelősséget kell vállalniuk az irányért, a kanyarokért, a megtorpanásokért, a rendszerváltás lépéshibáiért.Ne tagadjuk: előfordulnak ezekben a beszélgetésekben "becserkésző", spekulatív kérdések, mint ahogy előfordulnak "rejtőzködő", inkább csak taktikai válaszok. Ez a dolog természetéből adódik. Hiszen másként kérdez és másként reagál az ember egy adott helyzet pörgésében, mint utóbb, amikor már képes megszabadulni a most letagadott vagy csak eltitkolt szempontoktól, elfogultságoktól, lobbyérdekektől, politikai rokonszenvektől és averzióktól.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja
Majtényi László az MTA doktora (2010), adatvédelmi biztos (1995–2001), az ORTT elnöke (2009–2010), az Eötvös Károly Intézet elnöke(2003–). Kutatási területei: hajózási jog, alkotmányjog, ombudsman-intézmények, információs jogok, médiajog
SOMA (2017, Érd) nem az első ír terrier emberei családjában, előtte 17 évig a család szeretett tagja volt dédnagynénje, Luca. Soma figyelemreméltóan csavaros észjárású és kimondottan jóképű, ami a kutyásoknak is feltűnt. Jó emberek vették körül, megszerették, még versenyzői karrierjét is egyengették. Itthoni és külföldi szakértők mondták ki róla, hogy „Kölyök bajnok”, „Fiatal bajnok”, „Felnőtt bajnok”, „Klubgyőztes”, „A kiállítás legszebb kutyája”, „Fajtagyőztes”. Több szervezet „Championátus” címét is büszkén viseli. Még csak négyéves múlt, előtte a jövő, a családalapítás.
Majtényi László (1950, Budapest) Soma egyik embere.