kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Cs. Szabó László - Válasz 1948. február [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/774/4078774.jpg "Cs. Szabó László - Válasz 1948. február [antikvár]")
Válasz 1948. február [antikvár]
Cs. Szabó László, Cseres Tibor, Czibor János, Gesztelyi Nagy Zoltán, Hunyady József, Illyés Gyula, Járdányi Pál, Keresztúry Dezső, Kónya Lajos, Major Jenő, Makay Gusztáv, Miklós Róbert, Pándi Pál, Pilinszky János, Rácz Pál, Sarkadi Imre, Sinka István, Sőtér István, Szegi Pál, Szüts László, Toldalaghy Pál, Újvári Béla, Vas István, Veres Péter, Weöres Sándor
Részlet:
Az új magyar sorskérdéshez
Magyarországon már a 19. század derekától kezdve olyan agrártúlnépesedés van, amelyet egy másfélmillió munkabíró emberre terjedő kivándorlás és két világháborúnak ennél több, ugyancsak munkabíró embert elpusztító öldöklése sem tudott lecsapolni: Magyarországon ma is agrártúlnépesedés van.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Az új magyar sorskérdéshez
Magyarországon már a 19. század derekától kezdve olyan agrártúlnépesedés van, amelyet egy másfélmillió munkabíró emberre terjedő kivándorlás és két világháborúnak ennél több, ugyancsak munkabíró embert elpusztító öldöklése sem tudott lecsapolni: Magyarországon ma is agrártúlnépesedés van.
Termékadatok
Cím: Válasz 1948. február [antikvár]
Szerző:
Cs. Szabó László
,
Cseres Tibor
,
Czibor János
,
Gesztelyi Nagy Zoltán
,
Hunyady József
,
Illyés Gyula
,
Járdányi Pál
,
Keresztúry Dezső
,
Kónya Lajos
,
Major Jenő
,
Makay Gusztáv
,
Miklós Róbert
,
Pándi Pál
,
Pilinszky János
,
Rácz Pál
,
Sarkadi Imre
,
Sinka István
,
Sőtér István
,
Szegi Pál
,
Szüts László
,
Toldalaghy Pál
,
Újvári Béla
,
Vas István
,
Veres Péter
Weöres Sándor
Kiadó: Válasz Kiadóhivatal
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............