kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Czibor János - Válasz 1948. január [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/769/4078769.jpg "Czibor János - Válasz 1948. január [antikvár]")
Válasz 1948. január [antikvár]
Czibor János, Dorogi Márton, Gellér Sándor, Illyés Gyula, Járdányi Pál, Kiss Tamás, Kodolányi János, Lakatos István, Magos László, Márkus Anna, Pándi Pál, Pilinszky János, Rusvay Tibor, Ruttkay Kálmán, Sarkadi Imre, Szalatnai Rezső, Takáts Gyula, Ujvári Béla, Vargha Balázs, Vargyas Lajos, Weöres Sándor
Részlet:
Egy falu Franciaországban
Az emberiség akkor kezdett utakat csinálni, amikor megállt: amikor abbahagyta a vándorlást. A nomádok nem utaznak, hanem vonulnak, ritkán járnak kétszer ugyanazon a csapáson. Az emberiség tapasztalatai is akkor kezdenek kicserélődni, vagyis az igazi nagy gondolatok is akkor vágnak egymás felé utat, amikor maguk a népek megtelepednek. Semmi titokzatos ebben.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Egy falu Franciaországban
Az emberiség akkor kezdett utakat csinálni, amikor megállt: amikor abbahagyta a vándorlást. A nomádok nem utaznak, hanem vonulnak, ritkán járnak kétszer ugyanazon a csapáson. Az emberiség tapasztalatai is akkor kezdenek kicserélődni, vagyis az igazi nagy gondolatok is akkor vágnak egymás felé utat, amikor maguk a népek megtelepednek. Semmi titokzatos ebben.
Termékadatok
Cím: Válasz 1948. január [antikvár]
Szerző:
Czibor János
,
Dorogi Márton
,
Gellér Sándor
,
Illyés Gyula
,
Járdányi Pál
,
Kiss Tamás
,
Kodolányi János
,
Lakatos István
,
Magos László
,
Márkus Anna
,
Pándi Pál
,
Pilinszky János
,
Rusvay Tibor
,
Ruttkay Kálmán
,
Sarkadi Imre
,
Szalatnai Rezső
,
Takáts Gyula
,
Ujvári Béla
,
Vargha Balázs
,
Vargyas Lajos
Weöres Sándor
Kiadó: Válasz Kiadóhivatal
Kötés: Fűzött papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............