KÚT 2003/1-4. [antikvár]

KÚT 2003/1. Kreutzer Andrea: Az Endterek és a kert Barokk „vigasztaló kertek" és kertkultúra Nürnbergben a XVII-XVIII. század fordulóján* „II faut cultiver son jardin." (Voltaire: Candide, 1759) „Meddig él egy fa?" - kérdezte Örkény István. „Meddig él egy kert? Meddig él a természet?" - kérdezzük egyre gyakrabban. S v ajon ra eddig é 1 az ember, aki hajdan kerteket teremtett? Amíg 6 maga? Amíg a fák, a kert? Amíg tudnak róla? Vagy ennél is tovább? Ilyesféle kérdések vetődtek fel bennem, amikor Nürnbergben Martin Endter (1653-17411 nyomdász, könyvkiadó és -kereskedő nyomát kutatva észre kellett vennem, hogy a kiterjedt dinasztia^ ' A PhD-disszertáció témája: „Martin Endter (1653-1741) működése és a nürnbergi Bndter-család magyar vonatkozású tevékenysége, kapcsolódásai a XVn. század második felében és a Rákócziszabadságharc idején" - Hosszú és tevékeny életének számos magyar vonatkozása van, miként családjának is rengeteg magyar kapcsolódása ismert. - 1994 novemberében néhány napig magánúton és 1997 májusában egy hónapig DAAD-ösztöndijjal kutathattam Nürnbergben Martin Endter és az Endter-család levéltári, könyvtári és tárgyi emlékeit. Egyéb, a doktori disszertációhoz kapcsolódó kutatásaimat Bécsben az elmúlt évek során többször ehiyert CH-ösztön-dijjal végezhettem. ' BENZING 365.; PAISEY 53.; OLDENBOURG passim; Genealogie passim; BORSA GEDEON: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtökötete Münchenben (Martin Endter kiadványai Magyarország részére) In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1981. 379-409.; újraközölve: BORSA GEDEON: Könyvtörténeti írások. 3. Az OSZK évkönyveiben megjelent tanulmányok. Bp., OSZK, 2000. 377-396. tfyi Országos Széchényi Könyvtár kiadványai. Új sorozat 9./; HAB ^ OLDENBOURG; Genealogie; LORE SPORHAN-KREMPEL - THEODOR WOHNHAAS: Zur Genealogie der Nürnberger Buchdrucker und Buchfiihrer im 17. Jahrhundert. 1. A-F. 2. G-Z. In: Blätter für Fränkische története számos ponton kapcsolódik a hajdanvolt barokk kertekhez. Az alábbiakban ezeket a pontokat tekintem át, és ennek kapcsán ismertetem a Heszperidák nürnbergi kertjének megteremtője, Johann Christoph Volkamer (1644-1720) „Nürnbergische Hesperides" (1708) című kötetében megőrzött nümbergi barokk kerteket és a jelenlegi nümbergi műemlékkerteket (rekonstrukciókat). A kert, a fa, az erdő jelképrendszerünk tovább-átöröklődő és megmegújuló tartalommal telítődő eleme évezredek óta. A történeti ökológia egyre népszerűbbé válásának és a természet pusztulásának, felélésének korát megélő kétségbeesésnek kettős eredményeként az elmúlt néhány évtizedben könyvtárnyit publikáltak az ember és a természet vizsonyáról, a kerttörténetről, a szimbólumokról, szakmai vagy annak álcázott, műkedvelő, szép színes album, facsimile, reprint kiadvány, egyéb dokumentumok formájában. Hatalmas irodalma van ennek a roppant szerteágazó és érdekes kérdésnek, beleértve a kerttörténetet, a tájszemléletet, az ember viszonyát a természethez, a történeti ökológiától a botanikatörténeten és az orvostörténeten, a népi gyógyászat és a néprajz emlékein át a filozófiáig, a művelődés- és a művészettörténetig, az egyháztörténetig, a szimbólumokig. A tárgyi emlékek számbavétele is sokrétű: kiállítási katalógusok, ismertetők, botanikus kertek kiadványai, műemlékjegyzékek stb.^ Számos helyen jelenik meg Familienkunde. Bd. 9. 1966-1970. 209-222., 362-375. Nürnberg, 1970.; BENZING 365-366.; PAISEY 53.; HAB, DBI2. k. 799-800. ' A teljesség legkisebb szándéka nélkül csak ízelítőül ebből a felmérhetetlenül gazdag termésből: A régebbiekből elég Gombocz Endre és Rapaics Raymund írásaira utalnom, az utóbbi évek hazai terméséből Galavics Géza, Stirling János munkáit kell kiemelni, továbbá az ELTE BTK Közép- és Kora-újkori Magyar Történeti Tanszéke mellett megteremtett történeti ökológiai képzést és kutatásokat; az újabbakból: LIPPAY; KLEINER; MARTIN KRIAK: Prírodny park v BetUari. Ko§ice, Vychodoslovenské vydavatel'stvo, 1982.; Prinz Eugen und das baracké Österreich. Ausstellung der Republik Österreich und des iir