Létünk 2007/3. [antikvár]

Részlet a műből: Nézőpont ETO: 32:811.16 Balogh István POLITIKAI NYELVTÖRTENET A History of Political Language Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd háromévi háború után kivált a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. A politikai különállás, amely tulajdonképpen állandó kulturális és vallási különállást jelentett, most valósult meg másodszor a délszláv népek 1920-ban történt egyesítése után. E politikai függetlenedés nemzeti identitást, nyelvi függetlenséget kívánt. Megerősödtek azok a hangok, amelyek tagadják a szerbhorvát-horvátszerb nyelv létezését. A szerző nyelvtörténeti szempontból vizsgálja e jelenséget, különös tekintettel a politikai nyelvhasználat gyakorlatára. Kulcsszavak: a horvátszerb nyelv sztenderdizációja, horvát nyelvemlékek, nyelvjárások Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd háromévi - többször kegyetlenkedésekbe, vérontásba és népirtásba torkolló - háború után kivált a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. A politikai különállás, amely tulajdonképpen állandó kulturális és vallási különállást jelentett, most valósult meg másodszor a délszláv népek 1920-ban történt egyesítése után. A politikai függetlenedés nemzeti identitást, nyelvi függetlenséget kíván. Megerősödnek azok a hangok, amelyek tagadják a szerbhorvát-horvátszerb nyelv létezését. Mato Marcinko elemzése szerint mindkét felbomlott Jugoszlávia, a királyi és a titói is, ellenségesen viseltetett a horvát nyelv iránt. A kommunista uralom alatt meg egyenesen üldözték. A horvát nyelv nem egyenlő a szerb nyelvvel, áll az elemzésben, s minthogy a horvát nyelvet hosszú időn át elnyomták, sok szó eltűnt kincsestárából, s most eljött az idő, hogy újra visszatérjenek az elüldözött szavak. Ivo Skaric a horvát nyelv jelenlegi helyzetéről értekezik. Gondolatmenetét a nyelv definiálásával és kiterjedésével kezdi. Megfogalmazása szerint a horvát nyelv szláv nyelv, amelyet a horvátok beszélnek közösségeikben, s ezek a közösségek térben átnyúlnak az államhatárokon is túlra, időben pedig a baskai táblától, Marulictól, Kasictól, Gundulictól a mai és jövendő horvátokig terjednek azokig az eljövendőkig, akiknek a maiak nyelve már ismeretlen horvátot jelent, ahogy a maiak sem értik igazán a régi horvátok nyelvét. A nyelv aszerint rendeltetett el, aszerint neveztetett meg, mely nép használja, beszéli. Ami a horvát nyelv nyelvi szubsztanciáját illeti, felismerhetően különbözik minden más nyelvtől, még a hozzá leghasonlatosabbaktól is. ' '.!.v