Létünk 2010/3. [antikvár]

H EGYHÁZI FORRÁSOK § A PARÍ IZÁN MEGTORLÁSOKRÓL w H Ecclesiasíical Sources ofParliscm Retaliations ' S- A tanulmán>' a jugoszláv partizánok magyarok elleni megtorlását elemzi újabb, eddig isme- co retlen eg\ házi források segítségével, amelyeket a szerző a Kalocsai Főegyházmegyei Levél- ^ tárban végzett kutatásai során tárt fel. Ezekaforrásokegyrészttovábbbövítikamegtorlások- f—' kai kapcsolatos eddigi ismereteinket, másrészt bepillantást engednek a katolikus egyháznak ^ a kormány zati tényezők és a külföldi közvélemény felé tudatosan végzett tájékoztató tevékenységébe. A szerző részletesen kitér egy, a kalocsai érsekség által készített békeelőkészítő feljegyzésre is, amely sok új adatot tartalmaz a partizán megtorlásokról, illetve bepillantást enged az érsekségnek a Bácska hovatartozására vonatkozó elképzelésébe is. Kulcsszavat Bácska, Kalocsai Főegyházmegye, katolikus egyház, békeelökészítés, magyarellenes megtorlások, partizán represszió, ÓZNA A magyar, illetve a délszláv történetírásban a Délvidék 1944 őszén történt jugoszláv visszafoglalásával kapcsolatban eddig alapvetően két szemlélettel találkozhattunk. A politika által évtizedekig szoros pórázon tartott jugoszláv történetírás letagadta, vagy éppen szükséges igazságtételként állította be a „nép ellenségeivel és a háborús bíínösökkeP' történő leszámolást. E kifejezés korabeli tartalma abban az értelemben etnikailag semleges volt, hogy nemzeti hovatartozás nélkül bárki beletartozhatott, aki nem volt partizán, nem számított az új hatalom szimpatizánsának, vagy „együttműködött a megszállókkar. A nem szláv lakossággal szemben, legerőteljesebben a nemetekkel, de a magyarokkal szemben is a „nép ellensége" fogalmába azonban nagyon is belefért a szláv és a szerb nacionalizmus is. A korabeli megfogalmazás szerint a nép ellenségének számítottak az ,,aklív usztasák, a csetnikek és más ellenséges fegyveres alakidal aktív lagjaF, továbbá mindazok, akik „bármilyen módon segítették és segítik az ellenséger. E fogalom kritériumai politikai szempontok szerint szinte bármeddig tágíthatók voltak. Ez az évtizedekig uralkodó szemlélet azt a célt szolgálta, hogy átrajzolják, meghamisítsák az új partizán elit hatalomra kerülésének és kisebbségpolitikájának keletkezéstörténetét. Ennek az álláspontnak a kiindulópontja az volt, hogy az új rendszertől, a háború alatti megszállási rendszerekkel szemben, idegen a 11