Limes 1999/3-4 [antikvár]

Limes 131 Regionalizmus - integráció Pap Norbert - Tóth József A regionális fejlődés elméleti kérdései a Kárpátmedencében I. A régiók elméleti problémái 1.1. A régió fogalomról A latin regio kifejezés Finály Henrik latin-magyar szótára szerint a következő jelentéstartalmakat hordozta: , i'i 1. irány, vonal; 2. határvonal, határ; 3. környék, vidék; a) tartomány, ország, terület; b) egyike atmak a négy vagy tizennégy városrésznek, melyekre az ókori Róma fel volt osztva: kerület, negyed. Az eredeti jelentéshez képest a kifejezés értelmezhetőségi köre az elmúlt századok ban nem csökkent, hanem még jelentősen nőtt is. Zavarba ejtően sok értelmet kapott nagyon sokféle összefüggésben és sok kifejezés alkotórészeként bukkan fel napjaink ban (regionális politika, regionális feszültségek, regionális együttműködés, regiona lizmus, etnoregionalizmus, regionalizáció, mikro-, mező- és makrorégió, kisrégió fejlesztési régió, tervezési régió, turisztikai régió, világgazdasági régió stb.). Úgy tű nik, a közélet résztvevői - politikusok, újságírók, üzletemberek, magas rangú állami hivatabokok, vezető értelmiségiek - különböző helyzetekben is jól hivatkozható flexi-fogalomként használják. Olyan fogalomként, mely manipulálható, és tetszés szerint választott rendezőelvek szerint határozható meg. Jelentéstartalma legszorosabban még a közvetlenül a nemzetállami szint alatti területi szerveződésekkel fonódik össze. Az alábbiakban a térrel kapcsolatos főbb tudományos koncepciókat tekintjük át a nemzetközi és a magyar geográfiai irodalomban. 1.2. A nagy földrajzi gondolatrendszerek térfelfogása A tér, amelyben élünk, hihetetlenül változatos, helyről helyre jelentős különbségeket mutat. Az ember, hogy értelme révén uralhassa, a természeti és a társadalmi sajátosságok figyelembevételével kijelöl térdarabokat, melyekkel aztán valamilyen viszonyt alakít ki. A tér e szegmentjeit, egységeit - intellektuális kreációkat - sokféle ] ¦¦ 1 ¦ \ M Î^M