Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1995/1-4. [antikvár]

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK REGNUM ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 1995/1-2 BOBA IMRE EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK A KÖZÉPKORBÓL I. SZENT METÓD ÉS SZVENTOPOLK KAPCSOLATA SIRMIUMMAL ÉS SZLAVÓNIÁVAL A PÁPAI LEVELEZÉS ÉS A HORVÁT HAGYOMÁNY TÜKRÉBEN.* 1. SZENT METÓD PÜSPÖKE SZÉKHELYE ÉS SÍRJA Napjainkig a kutatók úgy tekintettek Metódra mint aki vagy állandó székhely nélküli püspök, missziós püspök, chorepiscopus, vagy a Dunától délre fekvő Pannónia, illetve a Duna északi folyása mentén elterülő Morávia érseke volt. A szakmunkákban ez ideig egyetértés csupán egy dologban nyilvánult meg. Nevezetesen, hogy Metód 873 után az egykor Pozsonytól, a mai Bratisla-vától nyugatra a Dunába ömlő Morava folyó mentén hajdan létező államalakulat, Morávia érseke volt, még akkor is, ha állandó székhellyel nem rendelkezett vagy egyházi központját mindeddig nem sikerült azonosítani. A fenti nézetekkel kapcsolatos kétkedésemet alapvetően az a tény váltotta ki, hogy egyetlen kútfő sem használja azt a kifejezést, amely egyenértékű lenne a „Morávia érseke" kitétellel. Á probléma tulajdonképpen az, hogy a püspökök és érsekek címét kimondottan a városok, nem pedig az országok nevéből szokás levezetni. A legtöbb forrás továbbá, különösen VTH. János pápa levelezése, Metódra mint szabályosan felszentelt, Pannoniában meghatározott diocesisz-szel és székhellyel rendelkező püspökre hivatkozik. Vin. János pápa számos Német Lajoshoz, annak fiához, Karlmannhoz - aki abban az időben a Dunától délre fekvő vidék, a Marca Orientális ura volt - és a bajor püspökökhöz intézett levelében ismételten és egyértelműen megfogalmazta, hogy Metódot a hajdan Róma jo^atósága alá tartozó pannóniai dioce-sis élére nevezték ki. A Szentatya állításának alátámasztására zsinati határozatokra és különböző írott históriákra hivatkozott. A salzburgi püspök A Az itt közölt cikk korábbi változata a horvát egyháztörténetről és áUamiságröl rendezett n. Nemzetközi Konferencián hangzott el 1985-ben. Az eredeti angol szöveg a Poéeci hrvatskog kráéanskog i druátvenog íivota od VII. do kraja IX. stoljeéa. (Ed. Drago ái-mundsSa, Split 1990) cimfi kiadványban jelent meg.