Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1997/3-4. [antikvár]

CImD MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK REGNUM ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 1997/3-4 GLÜCK JENŐ ADATOK A PEST-BUDAI, BUDAPESTI ROMÁN EGYHÁZI ÉLET TÖRTÉNETÉHEZ (1686 - 1919) A kutatás aránylag keveset foglalkozott a Pest-Budán és Budapesten a 17-20. században összpontosuló román politikai-kulturális és egyházi élettel. A kérdéskomplexumra vonatkozóan elsődleges jelentőséggel bír demogáfiai helyzetük meghatározása.^ A Buda visszafoglalása C1686) utáni évtizedekben figyelhető meg az úgynevezett macedorománok („vlahok") jelenléte. A Balkánról vándoroltak be Csernojevics Arzén pátriárka vezette népáradattal, akik a törökök bosszúja elől menekültek. A Magyarországon otthonra lelt macedorománok főleg mezőgazdasági termékek közvetítésével foglalkoztak. A 18. század első felében számuk meghatározása viszonylagos. Általában a „görög" gyűjtőfogalom keretébe sorolták őket, akik a bevándorlók zömét jelentő szerbek mellett szerepelnek. Az 1770-es pesti felvétel 506 főben állapította meg számukat.^ Az újabb 1788-as összeírás 125 családot említ 521 taggal, majd Pest város hatósága 179 családra és 620 főre helyesbítette létszámukat.® Az évtizedek folyamán számuk tovább növekedett, amit az a tény is jelez, hogy 1771-1848 között 214 „görög" nyert polgárjogot Pesten.^ A macedorománok számát e népcsoporton belül 1789-ben a területileg illetékes budai görögkeleti (szerb) püspök a nyilvántartott 466 hívéből 258-ra (55,36 %) becsülte. A tulajdonképpeni görögök 196 (41,41 %) és az arnauták 15 (3,21 %) fővel szerepelnek. E kimutatásban már feltűnnek a tekintélyes, városi viszonylatban is jelentős családok, mint a Boráros, Lyka, Nákó, Moszta, Mocsonyi, Mutsó stb. A Helytartótanács Budára költözése Pozsonyból (1784), a nagyszombati egyetem áthelyezése oda, majd Pestre (1780-1784), majd az utóbbi gazdasági és társadalmi szerepének ugrásszerű növekedése maga után vonta jelentősebb számú erdélyi, bánsági és partiumi románok végleges, vagy időleges letelepedését, míg mások munkáskezeiket igyekeztek hasznosítani. E folyamatot olyan személyiségek megjelenése fémjelzi, mint 1 Glück, Eugen: Contributii la istoria comunitatü romanesti din Ungaria. Revista Istorica, 5-6. 1994. 479. 2 Füves Ödön: A görög kereskedők bevándorlása Pestre 1718-1774 között. - Antik Tanulmányok, 22. évf. 1975. 118-125. 3 Uö: A pesti görögök küzdelme a teljes önállóságuk kivívásáért. Antik Tanulmányok 15 (1968) 261-263. lOny. is. 4 Uő: Statisztikai adatok Pest és Buda 1687-1848 között polgárjogot nyert görög származású lakosairól. Antik Tanuünányok, 10 (1963) 235-238.