Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1998/1-4. [antikvár]

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK REGNUM ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 1998/1-2 TUSOR PÉTER NEMESI ÉS POLGÁRI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI TÖREKVÉSEK A KATOLIKUSOK ÉS REFORMÁTUSOK KASSAI RECEPTA RELIGIÓVÁ VÁLÁSÁBAN (A Magyar Tanács és a vallásügy 1648-ban) A koraújkori magyar (királyi és fejedelemségi) országgyűlések legégetőbb problémáinak egyike az ún. valláskérdés volt. Gyakran indulatos viták nyomán született törvénycikkek hosszú sora igyekezett szabályozni: biztosítani és korlátozni a különböző felekezetek hitéletének feltételeit. Az egyes, gyakran helyi szinten rendelkező, vagy éppen európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű általános articulusdk (mint pl. az 1568. évi tordai és az 1705. év szécsényi országgyűlés vallásügyi törvényei) előzményei, létrejöttének körülményei nagyrészt régóta ismeretesek, de meg kell jegyezni, hogy a cikkelyek gyakorlatba való átültetéséről már jóval kevesebb szó esett.^ Hazai viszonylatban különös hangsúlyt nyer tehát a diétákon állandóan napirenden lévő vallásügy problematikája, amely a rendiség és abszolutizmus, a kor gondolkodását meghatározó protestáns majd katolikus reform, a legkülönfélébb társadalmi rétegek érdekérvényesítésének legfontosabb kifejezőjévé vált az országos és helyi, egyéni és közösségi politizálás tekintetében — sokszor a legapróbb esetekig lemenően. BENDA KÁIJMÁN sürgette egy, a királyi Magyarország rendi gyűléseiről tartott előadása vitájában annak tisztázását, vajon a közéleti vezető ganűtúra az országgyűlésen szerezte-e politikai jártasságát, vagy ott csak érvényesítette már korábbi, különösen a vármegyegyűléseken szerzett tapasztalatait, s vajon a politikai magatartások formái és hagyományai ho- 1 A kérdésnek négykötetes monográfiát szentelt ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai I-IV (A Magyar Protestáns Irodalmi Tiirsasâg kiadványai), Budapest 1881-1897. Egyéb részletező ill. átfogó értekezések többek között: szintén tőle A Unczi békekötés és az 1647-ki vallásügyi iörvényczikkek története, Budapest 1890; HAJNAL ISTVÁN: Esterházy Miklós nádor lemondása CSzékfoglaló értekezés), Budapest 1929 és Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka, Budapest 1930. L. még PETTKÓ BÉLA: Az 1655-ikipozsonyi országgyűlés története, klny. Történelmi "Kr 14 (1891); FABÓ ANDRÁS: Az 1662-diki országgyűlés, Budapest, 1873; JEAN BERANGER: Les „Gravamina". Remondstrances des dietes de Hongrie de 1655-1681, Paris 1973; valamint R. VÁRKONYI ÁGNES: Pro quiete regni - for the peace of the realm. The 1568 law on religious tolerance in the Principality of Transylvania, The Hungarian Quarterly 34 [130] [1993) 99-112 s Rendhagyó országgyűlés Szécaényben 1705, A szécsényi országgyűlés 1705-ben (szerk.: Praznovszky Mihály), Szécsény 1995, 7—58; és újabban TATJANA GUSSAROVA: A vallási kérdések vitáinak légköre a magyar országgyűléseken a 17. század első felében, R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére (szerk. Tusor Péter), 308—319. Természetesen nem feledhetjük a MOE és EOE sorozatok számos vonatkozó iratát.