Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1999/3-4. [antikvár]

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK REGNUM ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 1999/3-4 KRISTÓ GYULA AZ ELSÖ ESZTERGOMI ÉRSEKEKRŐL Az első esztergomi érsekek kérdésének (ami a magyarországi egyházszervezés kezdeteinek problematikáját is magában foglalja) lassan könyvtárnyira duzzadt irodalma van, de fontos kérdésekben a kutatók között egyetértés nem alakult ki. Az a körülmény, hogy az 1960-as évek végéig Györffy György,^ onnantól kezdve pedig napjainkig Thoroczkay Gábor^ elvégezte a szakirodalom áttekintését, felment engem a historiográfiai előzmények tárgyalása alól, és megadja a lehetőséget, hogy mindjárt mondandóm közepébe vágjak. Minden történeti téma megoldása — így az első magyarországi érsekeké is — alapvetően a kútfőkön múlik, tehát végső fokon forráskritikai kérdés. Szinte minden azon dől el, rendelkezünk-e ehhez elégséges és jó forrásanyaggal, illetve hogy meg tudjuk-e határozni, mely forrásokat tekintjük ilyeneknek. E kérdés megválaszolásához a szóba jöhető kútfőket felhasználhatóságuk, megbízhatóságuk alapján minősítenünk kell, mert amennyiben ezt nem tesszük meg, nem tudjuk elválasztani a búzát az ocsútól. E szempontnak a témára való alkalmazása nem új. Már Györffy György 1969-ben ezt fogalmazta meg: hogy „az ellentétes véleményekben eligazodjunk, az idevonatkozó adatokat forráskritikai szempontból kell mérlegelnünk. A megoldás előfeltétele, hogy szétválasszuk az egykorú hiteles feljegyzéseket egyrészt a kortársi visszaemlékezésektől, amelyeknek szavahihetőségét pontatlanság vagy célzatosság csorbíthatja, másrészt a kései forrásoktól, amelyek régebbi írott feljegyzések mellett bizonytalan hagyományokon, kombinációkon vagy tudatos hamisításokon alapulnak és forrásértékük igen csekély".® Az elv első felében helyes, de - miként az alábbiakból kiderül - alkalmazásában több ponton maga Györffy sem volt következetes. Ugyanakkor vitatható az idézet második része, amely eleve kevésre taksálja a kései (nem egykorú vagy közel korú) források hitelét. Számításba kell továbbá vennünk, hogy az első magyar érsekek kérdése nem csupán a maga korában, a 11. század elején, hanem utóbb is rendkívül fontos, sokakat érintő kérdés volt, ennélfogva különös figyelmet kell fordítanunk a későbbi hagyomány vizsgálatára, amely egyaránt megőrizhetett hiteles és hamis elemeket, amint ez az elsődleges forrásanyaggal való szembesítés eredményeképpen kiderülhet. Nem szabad eleve feltételeznünk, hogy a kései hagyomány csakis torz információkat örökít- GYÖRFFY György: a magyar egyhdzszeniezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei 18 (1969) 199-201. Thoroczkay GAboR: Az első magyarországi érsekek kérdéséhez. In: Tanulmányok a középkori magyar történelemről. Szerk. HOMONNAI SAROLTA-Piti FERENC-TÓTH ILDIKÓ. Szeged, 1999. 133-135. Györffy György i. m. 20i.