Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2005/1-2. [antikvár]

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK REGNUM ESSAYS m CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2005/1-2 SZILÁRDFY ZOLTÁN MÁRL\ TERÉZIA EUCHARISZTIA-KULTUSZÁNAK EMLÉKEI MAGYARORSZÁGON II. János Pál pápa Mane nobiscum Domine kezdetű apostoli levelével e 2004 és 2005 októbere közti időszakot az Eucharisztia Évének nevezte ki a Római Katolikus Egyházban. Idén november 29-én Mária Terézia királynő halálának 225. évfordulójára emlékezünk. Az 1980-as bicentenárium kiállításokkal ünnepelte és liingos kiadványokat jelentetett meg róla, de hazánkban méltánytalanul elhállgatták, pedig uralkodásának negyven esztendeje a felszabadított Magyarország újjáépítését jelentette, különösképpen a kultúra területén, melyet a 18. század műalkotásai a művészet minden műfajában máig hirdetnek. Az egész élete során elveiben és életvitelében meggyőződéses katolikus Mária Terézia belenőtt a tridentínumi megújulás szimbólummá magasztosult Oltáriszentség-kul-tuszába. Itt nem csak a Római Egyház legsajátosabb ünnepére, az Úmapja pompás megtartásának teoforikus diadalmenetére gondolok, amelynél a harangzúgás és zeneszó mellett a katonai tiszteletadás hatásos eszközeivel emelték az ünnepi hangulatot, hanem a császári család könyvtárának elvi jelentőségű teológiai munkáira is. Ezek közé tartozik Sebastian Canicchi 1722-ből való kézirata Sacramentum Eucharistiae Gaesari da liberos, quvibus Austria et orbis pacis munere gaudeat címmel.^ Egy anekdota szerint Mária Terézia kicsiny korában egy erkélyről nézte végig az úr-napi körmenetet. Amikor meglátta császári atyját teljes díszben az Oltáriszentség után, önfeledten tapsolni kezdett s csengő gyermekhangján kiáltozta: „Gyere ide papa, hadd nézzelek meg egy kicsit!"^ Tizennégy éves volt, amikor 1728-ban MariazeU ősi kegyoltára előtt először járult szentáldozáshoz. Nyilván szakrális élményeinek e korai nagy eseménye is késztette a számos ajándékra, amellyel birodalma leginkább kedvelt búcsújáró templomát elhalmozta.® A következő év nyarán bizonyára értesült a kis Mária Terézia a győri Úrnapja megrendítő eseményéről, amikor a ius asyli ősi egyházi kiváltságával élni akaró halálra ítélt, klerikusnak öltözött katonát a hatóság parancsára elfogták, s a körmenetet megzavarva dulakodás közben az Oltáriszentséget kiütötték a celebráns kezéből s a porba 1 CORETH, AnnA: Pietas Austriaca, ÖBteveichische Frömmigkeit im Barock. Wien, 1982. 32. 2 Ifj. BARTA JÁNOS: Mária Terézia, Bp, 1988. 26. 3 Mariazell és Magyarország. Egy zarándok hely emlékezete, kiállítási katalógus (Szerk.: FarBAKY péter, Serfőző Szabolcs) Bp., 2004. 387.