Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2010/1-2. [antikvár]

MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VAZLATOK ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2010/1-2 FEDELES TAMÁS KÖZÉPKORI PÉCSI SEGÉDPÜSPÖKÖK^ Az egyháztörténeti kutatások meglehetősen keveset foglalkoztak a középkori segédpüspöki intézménnyel, s a segédpüspökök személyével. Ennek hátterében mindenekelőtt a kedvezőtlen forrásadottságok állnak, ugyanis relatíve kevés kútfő áll rendelkezésre a téma kutatásához. E mellett az sem kedvezett a vizsgálatoknak, hogy Európa-szerte sokkal inkább a püspökök és a székeskáptalanok álltak az érdeklődés középpontjában. Pedig évszázadokon át — különösen a Német-római Birodalom területén — gyakorlatilag a segédpüspökök voltak az egyházmegyék főpásztorai, hiszen a püspökök érsekek politikai feladatokat láttak, gyakran javadalmákat halmoztak, s így egyáltalán nem vagy meglehetősen ritkán tartózkodtak székhelyükön, sőt sok esetben a püspöki ordót sem vették fel.^ Eimek fényében nem meglepő tehát, hogy a középkori magyar egyházmegyék területén működő segédpüspökökről sem született eleddig önálló tanulmány.^ Ezzel kapcsolatban utalnunk kell a kutatás nehézségeire is, ugyanis a pápai bullák — és ezek nyomán az archontológiai kézikönyvek is — mindössze a kinevezés időpontját, továbbá a püspökség nevét közlik általában az egyes személyek esetében. Ennélfogva további források segítségével nyílik lehetőség az egyes egyházmegyékben működő segédpüspökök azonosítására. SEGÉDPÜSPÖKÖK A KÖZÉPKORBAN A segédpüspöki intézmény távoU előzményeként tekinthetünk a keleti területeken a 4. századtól kimutatható vidéki püspökökre (chorepiscopi, episcopi vagantes). Ők szemben a városi püspökökkel egy-egy vidéki körzet élén álltak. A vidéki klérus és a hívek választották őket, de a városi püspökök joghatósága alatt álltak, s ők is szentelték fel őket. A tanulmány a Bolyai János kutatási ösztöndíj (BO/00057/08/2. sz.) támogatásával készült. A külföldi szakirodalom gyűjtését a Klebelsberg Kunó és a CoUegium Hungaricum ösztöndíjak segítségével végeztem. BRODKORB, ClemenS: DU Weihbischöfe im Heüigen Römischen Reich 1448-1648. Römische Quar-talschrift, 92 (1997) 72-102. (a továbbiakban: BRODKORB 1997) 73. Nem véletlen tehát, hogy sem a Korai Magyar Történeti Lexil^onban, sem pedig a Magyar Történelmi Fogalomtárban nem található önálló 'segédpüspök' szócikk. Mindkét munka a püspök fogalom magyarázatánál érinti röviden a kérdést. Vö. Komi Magyar Történeti Lexikon. Föszerk. KRISTÓ GYULA, szerk. ENGEL PÁL. MAKK Ferenc. Bp., 1994. (a továbbiakban: KMTL) 563-564. (Érszegi Géza); Magyar Történelemi Fogalomtár I-II. Szerk. BÁN PÉTER. Bp., 1989. II. 127. (Bán Péter).