Magyar Kultúra 1934. január 20. [antikvár]

A jezsuiták ellen készülő összeesküvésnek új lökést adott az, hogy XIV. Kelemen 1769-ben szokás szerint megújította a jezsuitáknak és missióikban résztvevőknek régtől fogva engedélyezett búcsúkat. A követek ezt is provokálásnak minősítették s a francia követ, a szomorú nevezetességű Bernis bíboros révén, kijelentette a pápának, hogy ezt a lépést az udvarok sértésnek tekintik: hogyan mer a pápa védelmébe venni egy szerzetesrendet, amelyet a Bourbon-udvarok zendülés, a királyok élete ellen szőtt merényletek s erkölcstelenség címén országukból száműztek! Choiseul herceg, a francia miniszter, Pompadour asszony kreatúrája, aki nagyon jól tudta, mivel lehet a pápára hatni, a megfélemlítés eszközeit ajánlotta s a pápától elrabolt Avignon visszaadásának kérdését a jezsuiták feloszlatásától tette függővé. XIV. Kelemen igyekezett időt nyerni s biztosította a követeket, hogy uraik kívánsága szerint óhajt cselekedni; Avignon visszaadásának felajánlására azonban ingerülten megjegyezte, hogy anyagi haszonért nem hajlandó semmit sem cselekedni. A mindenható Choiseul bukása, aki XV. Lajos új barátnéja, Du Barry grófnő cselszövéseinek esett áldozatul, nem változtatott lényegesen Franciaország politikáján; utódja folytatta Choiseul aknamunkáját. Bernis sietett a pápával tudatni, hogy Franciaország tovább is változatlanul követeli a jezsuita rend teljes és végleges megsemmisítését. XIV. Kelemen ekkor azzal próbált segíteni a helyzeten, hogy a jezsuitákat mindenféle kisebb kellemetlenséggel sújtotta, remélve, hogy ezzel megengeszteli a rend ellenségeit. Így a jezsuita rend római kollégiumának vizitátorává kinevezte Marefoschi bíborost, a jezsuiták egyik leghevesebb ellenfelét, aki e tisztjét a képzelhető legnagyobb szigorral hajtotta végre. Hasonlókép a jezsuiták római szemináriumát szintén a jezsuiták egyik ellenségével vizitáltatta.