Magyar Kultúra 1934. január-december I-II. [antikvár]

TANULMÁNYOK AZ ÚJKORI SZABADGONDOLAT DIADALÚTJA MÁSODIK KÖZLEMÉNY* Irta: Bangha Béla S. J. Pastor Pápatörténete megrázó drámaisággal részletezi azokat az egyháztörténeü viharokat, amelyeket az ébredező szabadgondolat a XVII. század folyamán az Egyház intézményei és szerzetesrendjei ellen indított, hogy ezeknek meggyengítése révén szabad utat nyerjen a pápaság megdöntésére és Európa lelki arculatának a hitellenesség és hitközöny szellemében való átalakítására. Előző összefoglalásunkban azokat a támadásokat ismertettűk Pastor nyomán, amelyek Portugáliában Pombal minisztersége idején irányultak a jézustársaság, majd a többi szerzetesrendek, a püspökök és a nuncius ellen s a rendnek mondvacsinált ürügyeken az országból és gyarmati missióiból való deportálását eredményezték. Nem mellőzhetjük azonban a janzenisták és a febroniánus államhatalmi elmélet hívei által folytatott s a szabadgondolkodók által ügyesen felhasznált harc további fejleményeinek összefoglalását sem, mint amelyeknek ismerete nélkül a legújiabbkori Európa világnézeti alakulását történetileg megérteni alig lehetséges. Portugália után a katolikus Spanyolország udvara irányította a jezsuiták, helyesebben a pápaság ellen a harcot. Ebben az országban, amely a fejedelmi abszolutizmusnak régtől fogva klasszikus hazája volt, a pápa- és jezsuitaellenes akció lelke III. Károlynak tanácsadója s rossz szelleme, a szólső-janzenista nápolyi Tanucci volt, III. Károly személyes barátja, ö képviselte legélesebben azt az elvet, hogy a pápa csak hittani kérdésekben döntő tényező, egyházkormányzati joghatósága pe'dig merő, államfelforgató fikció. Szerinte a jezsuitákat azért kell elpusztítani, mert a pápa egyházkormányzati joghatóságát védik és érvényesítik. Tanucci csodálatosképpen vallását gyakorló katolikus volt, sőt maga is jezsmtáknál gyónt, még néhány héttel a rendnek Idüzetése előtt is, de nála jobban, engesztelheteüenebbül a jezsuitákat senkisem gyülölta Pedig ugyanő a jezsuitákat egyenkint kiváló papolmak, szeretetteljes, okos, erényes embereknek nevezta Egyenldnt, úgymond, valamennyien, ahánnyal közülük csak életében érintkezett, szeretetreméltó, derék, fáradhatatlan, becsületes emberek; együtt azonban, mint szervezet, mint szellem, a vallásnak, erkölcsnek, államnak és fejedelmeknek legkártékonyabb ellenségei A rend szellemében van a hiba, ez a szellem uralomra s hatalomra vágyik s ennek mindent alárendel; valőr-ságos sötét, cselszövő szövetség; ahova hatalma eljut, ott az udvar, a nép s az állam elveszett. A rend viselkedése ördögi, erkölcstana machiavellista, s főleg a pápa iránt való engedelmessége révén minden állami rendnek és fejedelmi hatalomnak felforgatója. A jezsuiták annak a pápának küldöttei, aki nem Krisztustól és Szent Pétertől származik, hanem az utóbbi ezer |év folyamán atheizmusből, szabadrablásból és simóniából tevődött össze; ezért a jezsuiták az emberiség átka. Aki nem így beszél, az félre van vezetve; a jezsuitákat csak ostoba és gonosz emberelí pártolhatják. Tanucd ebben az irányban befolyásolta III. Károlyt, ami kezdetben elég nehéz feladat lehetett, mert III. Károly vallásos ember, • Az első Mzleményt lásd a Magyar Knltúi-a 19S3. évi angosatas 6-iM számátan. ti I ' '1'