Bővebb ismertető
Részlet:
A jövő nemzedék világnézete
Világnézeti és politikai irányok a történelem folyamán talán még sohasem törekedtek oly racinalizált módszerrel fenmaradásuk biztosítására, mint éppen napjainkban. A leningrádi komszomolok atheista iskolája és a berlini Hitlerjugend, a szociáldemokrata gyermekbarát csoportok és az olasz balilla-mozgalom, a protestáns amerikai YMCA és a katolikus Pax Romana mind tudatában vannak, hogy korunk történelmi fordulóján törekvésünk gépkocsiját csak úgy képesek átvezetni, ha a jövő ígéretével, az ifjúsággal száguldanak a jövő országútja felé. Ezért joggal állapítja meg a kommunista Edwin Hoernle is: "Napjainkban elkeseredett küzdelem folyik az ifjúságért."
1946-ban született, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát.
Hosszú évekig dolgozott Salgótarjánban, illetve Algériában és Bécsben. 1989-ben lett osztályvezető főorvos, 1992 és 2006 között számos fővárosi kórházban töltött be főigazgatói posztot. A rendszerváltás óta aktívan foglalkozik az egészségpolitika kérdéseivel. 2006-ban szabad demokraták országos listájáról került a törvényhozásba, június 9-étől nevezték ki a szocialista–szabad demokrata kormány egészségügyi miniszterévé, ezt a tisztséget lemondásáig, 2007. április 6-áig töltötte be. 2007. októberétől az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának tagja.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Miért lettem antipatikus? (2010)
A szerző kiadónál megjelent művei:
Miért lettem antipatikus?