Bővebb ismertető
MAGYAR
Tomo II, No. 2.
TÖRTÉNELMI
SZEMLE
Junio 1971.
A csinai evkönyvek hun-adatai.
K.SHIRATORI :"Sinologische Beiträge zur Ci.\=^chichté der Türl<-Völker " alapján. MSB^CTIfl HMnEPATOPCHOM AHAAEMIM HAyHl. 1902. CEHTflEPb. T. XVIi.
Kurakicsi Shiratori iy02-ben irt tanulmánya óta a hun-csinai kapc.SDiaiok-ről több jelentős munka jelent meg, köztük Chavannes: Les pays d' Oc -aident d'apres le He o u - H an - Hu (1907), de a legtisztább fonetika birtokában mindig Shiratori maradt a legjelentősebb. Későbbi tanulmánya a Toyo Bunkó kiadásban szereplő : A s tud y on the su-t-e or Si)gdi-ana történelmileg nagyon sok adatot bogozott ki a csinai évkönyvekből.
Az alább közölt adatok, amelyek a cári korszak Tudományos Akadémiájának kiadványában jelentek meg, szinte ismeretlenek sok magyar szakember előtt is.
A hiungnu néptörzs neve (30!^ a Cheu dinasztia uralnia kezdetén í^^
Hien-yu volt, amelyeket a hunok me i lé kne ve ine k lehet tekinteni, a Hiun-juh
változattal együtt. Ez a h ár o m név téves másolások eredményének tekintendő. /V csinaiak valójában megvetésből alkalmazták ezeket a neveket a nomád északi törzsekre, a-melyeket apró csatározásokból ismertek meg. így a keleti hunok törzseinek neve helyenként változott a csinai nép előtt, nemcsak harcmodorukat illetőleg, hanem főként a sok tájszólás és a még sűrűbben előforduló hangtani eltérések miatt. Eredeti és leggyakrabban használt nevük ("ÉJ amit mai nyelven Hiungnunak ejtenek a Mongolia határainak tájszólásaiban. Ez a forma azonban a K.e. századokban Kiungnu volt.Ez bizonyftható, hogy Wang-mang d trónbitorló idejében a Hiungnu törzset az Annalesekben "rőr.'ís " névvel illette
amelynek a kiejtése Kungnu, vagy másik változatában Kung, vagy
Hiung tormában szerepel.
Amióta DEGUIGNES bebizonyította, hogy a hun törzsek valamilyen törők nyelvet beszéltek és ehhez a fajhoz tartoztak, nagyon sok történész és nyelvész elfogadta tételél, kőz