Magyar Tudomány 1992. október [antikvár]

KUTATÁSOK A MUNKANÉLKÜLISÉG TÉMAKÖRÉBŐLA világ számos fejlett ipari országában magas és ismét növeicvő a municanéllcüliség, ami ellen a 70-es évelc óta a társadalmalc jelentős áldozatvállalással, a kormányok sokféle eszközzel küzdenek. Magyarországon is már minden tizedik, korábban foglalkoztatott vagy dolgozni kívánó, pályakezdő fiatal állástalan. Bár az okok eltérőek, a problémák hasonlóak. A felmerülő kérdésekkel számos kutatóhely foglalkozik. E vizsgálatok közül ismertetünk most néhányat. Laky Teréz cikke a magyarországi munkanélküliség néhány jellemző vonását elemzi. Bánfalvy Csaba egy szociológiai felmérésről számol be. Szabó János pedig a probléma egy viszonylag keveset szereplő vonatkozását, a védelmi iparok összeomlásának és a fegyveres erők leépítésének hatását vizsgálja.Laky TerézMunkanélküliség és gazdasági átalakulás'Néhány tényMagyarország 10,3 millió lakosából csaknem 6 millió munkaképes korú. A gazdaságilag aktív népesség aránya évtizedeken át mintegy 85 % volt, s még 1991. január l-jén is elérte a nemzetközileg is magas 84 %-ot. 1992 első félévében azonban a foglalkoztatási ráta 74 %-ra csökkent. A munkanélküliek száma 1992 májusában meghaladta a félmilliót; júliusban a 600 ezret.A munkanélküliség mint érzékelhető társadalmi probléma 1990 tavaszán jelent meg. Bár a kormányzat már korábban is számolt a munkanélküli.ség megjelenésével, mint az egyre nyomasztóbban eladósodott, egyre kevésbé hatékonyan teljesítő gazdaság szükség-' A tanulmány A munkanélküliség mint új társadalmi probléma a gazdaságilag átalakuló országokban címmel 1992 áprilisában Varsóban rendezeti nemzelközi konferencián elliangzolt előadáson alapul. A mostani közléshez a szerző felhasználta az azóta rendelkezésre álló újabb adatokat is.Magyar Tudomány 1992. 10. szám1155