Bővebb ismertető
EURÓPAI KÖRKÉP 1848—49
Ha a magyar olvasó ezt a két évszámot meglátja, csak egy dologra gondol: forradalom és szabadságharc. Vértelen forradalom a nemzeti szabadságért, hősies küzdelem a túlerővel szemben. Már a kisiskolások megtanulják ezt, és azóta is, felnőtt korban szívet melengető varázslat. Kivételes nagyságok, politikusok és ka-tonálc, akiknek a nevét mindenki ismeri. Talán nincs egyetlen más olyan rövid, de eseménydús korszaka a magyar történelemnek, amely annyi érzelmet keltene. Nem véletlen, hogy a pártállammal szembeni ellenérzéseknek éppen a március 15-i megemlékezések adtak leggyakrabban alkalmat.
De érzelmektől függetlenül is, valóban sorsdöntő két év volt ez, a modern polgári Magyarország megszületése. Ha nem is közvetlenül utána, de nem egészen két évtized múlva egy hirtelen felivelő nagy korszak kibontakozása. És nem lehet mellőle elhagyni a reformkort, a nagy előkészületet, amely annyi kiváló magyar honpolgárt adott egyidőben, mint előtte és utána soha.
A magyar nenvzeti történeti tudatnak tehát elengedhetetlen alkotórésze a forradalom és a szabadságharc. Legfontosabb eseményei közismertek a legszélesebb rétegekben is. Az év folyamán rengeteg megemlékezés, ünnepi ülés, tudományos konferencia szól erről De mindeközben hajlamosak vagyunk elfeledkezni a szélesebb európai háttérről. Arról a háttérről, amely nélkül mindez nem lett volna elképzelhető. Éppen ezért a szerkesztőség ügy vélte, hogy az ismert események és személyiségek ismételt felvonultatása helyett folyóiratunk ezt az európai hátteret kísérelje meg felvázolni
Mert 1848—49Jóformán egész Európa ügye is volt. A társadalmi kérdések csak a legfejlettebb országokban kerültek az előtérbe, másutt a nemzeti kérdés állt a középpontban. Ahol ez volt a helyzet, ott 1848—49 hozzánk hasonlóan máig a nemzeti történelem nagy korszaka, ha nem is olyan hőfokon, mint nálunk.
A szám szerkesztéséhez Niederhauser Emil akadém\kus és Hermann Róbert PhD, a Hadtörténeti int. tud. munkatársa nyújtott segítséget.
Magyar Tudomány 1998. 5. szám 5-| 7