Magyar Tudomány 2005. július [antikvár]

Magyar Tudomány • 2005/7 Időjárás - éghajlat- biztonság Vá ltozás - Ha tás - Vá laszadás - a VaHaVa projekt- BEVEZETŐ GONDOLATOK A KLÍMAVÁLTOZÁS KOCKÁZATÁHOZ Láng István az MTA rendes tagja, a VaHaVa projekt vezetője ü[email protected] A legutolsó jégkorszak után a légköri széndioxid-koncentráció 270-280 ppm körül stabilizálódott, s a 18. század végéig nem is változott. Majd elkezdődött az ipari forradalom, és a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, földgáz) óriási mennyiségét égették el. Mindez COj-kibocsátással járt, ami a légkörbe került. Kétszáz év alatt egyharmaddal nőtt a széndioxid mennyisége a légkörben. NapjainkiTi elérte a 380 ppm-et. Ez magasabb, mint az elmúlt 20 millió évben bármikor. Mindezzel párhuzamosan emelkedett a Föld felszínének áüaghőmérséklete. A 20. században a növekedés 0,6-0,7 °C fok volt. Ezek tények, melyeket a szakemberek elfogadnak. Ennek ellenére viták folynak és kételyek merühek fel, hogy van-e ok és okozati összefüggés a CO^-tartalom növekedése és a felmelegedés között. A másik vitatott kérdés, hogy jelentős-e az antropogén, vagyis az emberi cselekvés hatásának aránya, vagy ellianyagollTató a változások gerjesztésében. A 20. század elején 1,2 milliárd ember ék a Földön, a század végén több mint liatmilliárd. A tudományos vitákra szükség van, és a ttidósok feladata, hogy a vélemények ütköztetését korrekt és szakszeril módon végezzék el. A baj ott kezdődik, amikor a döntéshozók csak a kételyekre figyelnek fel, mert így megnyugtathatják magukat, hogy nem kell súlyos döntéseket hozni, liisz a tudósok sem tudnak egymás között megállapodni. Várható-e klímaváltozás Európa középső részén a 21. században' Ha nem lehet egyértelmű választ adni erre a kérdésre, akkor kérdezzünk fordítva: van-e garancia aira, hogy nem lesz klímaváltozás? Bizonyára nincs garancia. Ha nincs, akkor kétféle cselekvés lehetséges: várni ölbe tett kézzel, atníg történik valamilyen súlyos katasztrófa, vagy a felkészülés módszerét választani. A jelen összeállítás szerzői ez utóbbit taitják szükségesnek. Ez nem magyar sajátosság. Európa legtöbb országában is hasonló módon gondolkodnak. Az Európai Unió kutatási programjában szintén megjelent a klímaváltozáshoz való alkalinazkodási stratégiák tudományos megalapozásának igénye. 786