Magyar Tudomány 2013/10. [antikvár]

Magyar Tudomány • 2013/10 Ember és környezet BEVEZETŐ Kosztolányi György az MTA rendes tagja, MTA Pécsi Területi Bizottság [email protected] 20ii-ben az MTA Pécsi Területi Bizottsága, az MTA Szegedi Területi Bizottsága és az MTA Környezet és Egészség Bizottság sorozatindítási szándékkal vitanapot rendezett Pécsett az ember és az általa teremtett környezet közti viszonyról. Az előadók és a vitában részt vevők a genetika, a környezet és az emberi jól-lét kérdéskörét jáiták körül (az öt előadás szerkesztett formában olvasható a Magyar Tudomány 2012/8. számában). A sorozat második rendezvényére, a II. PAB— SZAB vitanapra 2012. november 22-én került sor Pécsett a PAB székházában a Magyar Tudomány Ünnepe keretében. Ezen az élet fenntartásához szükséges energiaforiásokhoz, energiastratégiához kapcsolódó kérdésekről volt szó: az atomenergiáról, a gazdaságosságról és ellátásbiztonságról, az alternatív ener-giaforrásoki-ól, ezek közegészségügyi vonatkozásairól, a környezetszennyezésről és környezetvédelemről. Ahogy az első, úgy a második vitanapon is különös hangsúllyal kerültek szóba a téma etikai vonatkozásai. A mottó is ugyanaz volt: mi a tudomány felelőssége abban, hogy egyensúlyt találjunk a technológiai fejlődés kínálta lehetőségek és a környezet megóvása között, az előnyök és veszé- lyek között? Kik őrködjenek a technológiai abszolutizmus és a humánus, etikus gondolatrendszer egyensúlya felett: politikusok? tudósok? laikusok? Meddig terjed a tudománnyal foglalkozók felelőssége ebben a helyzetben? Jelen összeállítás a vitanapon elhangzott hat referátum szerkesztett változata. A vitanap első előadásában Németh Tamás abból indult ki, hogy az erőforrások végessége mellett a még meglévő készletek is veszélyeztetettek, ezért a globális fejlődés fenntartása érdekében mélyreható ismeretekre van szükség a környezetünkről, készlete-inkiől, a készletek felhasználását befolyásoló folyamatokiól, s ehhez a tudományos ismeretszerzés mellett alapvető morális megújulásra van szükség. Katona Tamás rámutatott, fel kell készülni aira, hogy hosszabb távon életünkre a gazdaság növekedése lesz jellemző, s ehhez fenntanható energiastratégiát kell rendeljünk, de ezt nem szabad csak gazdasági, technológiai szempontból definiálni: a közérdek felismerése, a társadalmi konszenzus elérése nevelési-oktatási kérdés. Berta Zsolt előadásában a mecseki urántermelés történetével, a jelenleg is folyó rekultivációval foglalkozott, és érintette annak az előtanul-