Magyar Tudomány 2013/2. [antikvár]

Migráció a mai Magyarországon BEVEZETÉS Sik Endre az MTA doktora, TÁRKI [email protected] Mivel a következő összeállításban szereplő rövid tanulmányok nemesen egyszerű gondolatmenete, jól megfogalmazott állításai, friss adatai és óvatos következtetései nem igényelnek hosszas felvezetést, az alábbiakban két olyan kérdéskör felvillantására teszek kísérletet, amelyeket nem vagy alig érintettek a hét tanulmány szerzői, de amelyek elősegíthetik a válogatás céljának elérését, vagyis, hogy az érdeklődő olvasó a lehető legjobb áttekintést kapja a mai Magyarország migrációs jelenségeinek megértéséhez. E két kérdéskör: azon jelenségek áttekintése, amelyek fontosak lennének a migrációs folyamatok teljesebb elemzéséhez, illetve a migráció mérésének sajátos problémái. Ami a válogatásban benne van, s ami benne lehetett volna A válogatásban szereplő hét írás a migrációs folyamatok megismerésére alkalmas egyszerű logikát követ: előbb megágyazunk a megszerzendő tudásnak azzal, hogy áttekintjük a mai migrációs folyamatok kialakulásának történetét, illetve rápillantunk azon hazai és európai jogi, politíkai és közpolitikai keretekre, valamint szociológiai környezetre, amelyekbe ágyazottan a migrációs folyamatok zajlanak (Tóth Judit, illetve Simonovits Bori és Szalai Boglárka művei). Ezután a kintről befelé, majd a bentről kifelé irányuló (de természetesen egymással szervesen összefüggő, s egyformán fontos) migrációs folyamatokat vizsgáljuk. Mivel a szabályozás, a mérés és a folyamatok társadalmi és gazdasági kísérőjelenségei és következményei nagyon eltérők, ezért külön elemezzük a Magyarországra a kvázi-diaszpórából, illetve a Nagyvilágból irányuló migráció jelenségét (Gödri Irén és Várhalmi Zoltán művei). Végezetül, de nem utolsósorban, bemutatjuk a potenciálistól a megvalósultig, illetve az általánostól a specifikusig haladva a kifelé irányuló migráció folyamatait (Nyírő Zsanna, Hárs Ágnes, valamint Girasek Edmond és társai tanulmányai). Az olvasónak jó tudnia azonban, hogy a fenti tanulmányok minden kiválóságuk ellenére sem tartalmazzák a migráció folyamatainak megértéséhez szükséges dimenziók mindegyikét. Mint azt a hivatkozásokban felsorolt három e-tankönyvben szereplő tanulmányok sejtetik, ehhez olyan írásokra is szükség lett volna, mint • a migráció kultúrájáról (ennek etnikai, regionális és öntörvényű változatairól) szóló tanulmányok; Tanulmány A PISZKESTETOISCHMIDT-TÁVCSŐ ÖTVEN ÉVE Kun Mária az MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA Csillagászati és Földaidományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet [email protected] 1962. június 16-án adta át hivatalosan a jénai Zeiss-művek az MTA Csillagvizsgáló Intézetének a 90 cm-es tükörátmérőjű Schmidt-távcsövet. Ez a távcső most az intézet (MTA Csillagászatí és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete) legsikeresebb és legnépszerűbb műszere, amely ontja a nemzetközileg versenyképes tudományos eredményeket (i. kép). A kerek szám visszatekintésre késztet, a Schmidt-távcsővel az ötven év alatt elért tudományos eredmények, utóéletük, hatásaik felidézésére, elhelyezésükre a nemzetközi tudományos küzdőtéren. A Csillagvizsgáló Intézet éves beszámolóiból kiderül, hogy az Akadémia már 1951-ben hozzájárult egy 90 cm nyílású, Sonnefeld típusú reflektor és egy ugyanilyen nagyságú objektívprizma beszerzéséhez. 1952 őszén a reflektor megrendelése a vételár harmadának kifizetésével megtörtént (Detre, 1954). Később kiderült, hogy a választott típus nem felelne meg az elvárt követelményeknek, ezért inkább a Schmidt-rendszerű reflektor mellett döntöttek, amely 90 cm-es tükörből és 60 cm-es korrekciós lemezből áll (Detre, 1955). Sajnos, a megvalósítás külső körülmények miatt sokkal tovább tartott a tervezettnél. Az 1962. június I. és 1963. május 31. közötti időszakról szóló beszámolóban olvashatjuk az elkészült távcső jellemzését. Mátrában a tetőn létesített új megfigyelőállomás főműszerének, egy 60/ 90/180 cm-es Schmidt-féle teleszkópnalc felszerelését 1962 júniusában a Zeiss-művek műszerészei befejezték. A műszer átadása június i6-án történt, Júliusban az intézet kutatói elvégezték a távcső optikájának jusztírozását, és próbafelvételeket készítettek. A felvételek bizonysága szerint a távcső optíkája elsőrangú és a leképzés hibái kisebbnek adódtak a rendelésnél kikötött határoknál. [ ] Az október 31-én készített 2 órás pólusfelvétel szerint a pólustengely helyzete 5"-en belül helyes. [ ] Az új állomás a csillagászati megfigyelések szempontjából Közép-Európa legkedvezőbb fekvésű obszervatóriuma. Az ég annyira sötét, hogy a nagy fényerejű Schmidt-teleszkóppal is készíthetők egyórás felvételek a fotólemez számottevő elfeketedé- 1^0