Magyar Tudomány 2013/9. [antikvár]

Tanulmány A RÓMAI BIRODALOM ÖKOLÓGIAI HATÁSAI Grüll Tibor egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Ókortörténeti Tanszék grull. [email protected] A birodalmak egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy hosszantartó és mély változásokat hoznak létre a természeti környezetben, amit egyes modern kutatók „ökológiai imperializmusnak", vagy „zöld imperializmusnak" neveznek A Római Birodalom egykori területén folytatott nagyarányú építkezések (városok, utak, hidak, felak, vízvezetékek, csatornák stb.) - s különösen a Nyugaton bekövetkezett robbanásszerű urbanizáció - komoly változásokat idéztek elő a környezetben, de a tájak mdatos átalakítása (bányászat, csatornázás, folyószabályozás, mocsarak és tavak lecsapolása, erdőirtás), az ezzel összefüggő környezetszennyezés, valamint a mezőgazdasági művelés, illetve az állattenyésztés is erőteljesen hatottak az ökoszféiúra. A tájak és a klíma A római Mediterráneum m^as szimű össze-kapcsoltsága nemcsak gazdasági szinten eredményezett erős int^rációt, hanem tartós környezed vátozásokat is indukált. A Római Birodalom „civilizációs küldetése" nemcsak a barbár népek kiművelését tűzte ki célul a humanitas jegyében, hanem a tájakat is formálta. A karthágói egyházatya, TertuUianus, hatásosan írt erről a 2. század végén: „így maga a földkerekség is láthatóan napról napra jobban megművelt és a korábbinál jobban ellátott. Már minden bejárható, minden ismert, minden hasznosításra alkalmas - a hírhedt pusztaságokat eltörölték a rendkívül nyájas birtokok, az erdőket meghódították a szántók, a vadállatokat elűzték a nyájak; a sivatagokat bevetik, a sziklákat bepalántáz-zák, a mocsarakat lecsapolják, s annyi a város, amennyi kunyhó se hajdan. Már a szigetek se rémisztenek, a sziklák se rettentenek -mindenütt házak, mindenütt népek, mindenütt közügyek, mindenütt élet."' ' Certe quidem ipse orbis in prompm est cultior de die et instruaior prístino. Omnia iam pervia, omnia nota, omnia negociosa, solimdines famosas retro fimdi amoe-nissimi oblitteraverunt, silvas arva domuerunt, feras pécora fugaverunt, harenae seruntur, saxa panguntur, paludes eliquantur, tantae urbes quantae non casae quondam. Jam nec insulae horrent nec scopuli terrent; ubique domas, ubique populus, ubique respublica, ubique vita. Tert. de anim. 30.3. Grüll Tibor ford. 1026