Magyar Tudomány 2014/12. [antikvár]

Tanulmány AFRIKAI TANULMÁNYOK MAGYARFÖLDÖN?! 150 ÉVE VAJÚDIK ORSZÁGUNK EGY TUDOMÁNYTERÜLET LÉTREHOZÁSÁVAL Biernaczky Szilárd kandidátus, ny. egyetemi docens, 20.MAI]MagyarAjhka-Tudás 32rfelelős szerkesztője biernaczky.szí[email protected] Hazánk legalább százötven éve (vagy talán még régebben) vajúdik egy mdományterület létrehozásával, de az csak nem tud világra jönni. Az elmúlt évtizedekben, így legutóbb is mo^olódás keletkezett egy akadémiai Afrika Bizottság létrehozása érdekében. De a próbálkozások, úgy mdom, ezúttal sem vezettek eredményre. Jóllehet, ismert érdeklődésükből vagy munkásságukból kiindulva, szerény számításaink szerint a különféle szakterületekről legalább tíz-tizenöt akadémikus, tizenöt-húsz akadémiai doktor, negyvenöt-ötven kandidátus, PhD-vel rendelkező vagy habilitált doktor (nem említve öt-hat magas minősítésű külföldre szakadt hazánkfiát) venne részt szívesen ebben a diszciplínateremtő tevékenységben, ha egy ilyen testület létrejönne. Vajon mi lehet az oka annak, hogy Afrika nem volt képes az akadémiailag elfogadott hazai diszciplínák körébe lépni, miközben mondjuk a londoni egyetem keleti intézete már a múlt század elején Keleti és Afrikai Tanulmányok Intézetévé (School of Orientál and African Studies) alakult át. Berényi Dénes egy tanulságos írásában azt írja, hogy tudomány különböző kultúrák (társadalmak, országok) esetében nem egyformán vert gyökeret. Ez természetesen fii^ a gazdas^i helyzettől, a pénzügyi lehetőségektől, de a szóban forgó kultúrától, annak szellemiségétől is." (Berényi, 2010,703.) Ha a magyar művelődéstörténetet nyomozván a Berényi által megjelölt kulturális, illetve szellemi eltéréseket szemügyre vesszük, elsőként nyilván az merül fel, hogy M^aror-szág nem volt gyarmatosító ország, így természetesen tengerentúli érdeklődéssel (érdekekkel) sem rendelkezett soha. De a hazai mdományos tájékozódás irányát nyilván erőteljesen befolyásolta és befolyásolja ma is a magyarság ázsiai származásának tudata. Így, lényegében érthetően, az