Magyar Tudomány 2014/2. [antikvár]

Tanulmány KL EGYETEMI AUTONÓMIA REFORMJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ^ Hamza Gábor az MTA rendes t^a, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK Római Jogi Tanszék gaix)[email protected] I. Az évszázadok során kialakult, tradicionális ^etemi struktúra megváltoztatása, illetve átfogó módosítása, reformja kapcsán felvetődik az egyetemi autonómia létjogosultságának, időszerűségének kérdése. A legtöbb államban, Európában és Európán kívül egyaránt napirenden van a hagyományos, évszázados hagyományokon nyugvó egyetemi struktúra nem egy esetben radikális vagy legalábbis armak tűnő átalakítása. Ennek kétségtelenül döntő elemét a kari (facultas) struktúra módosítása képezi. Az egyetemi kari szervezet lényegében azon az elven alapul, hogy az oktatás és a kutatás (általánosan használt német terminológiával élve a Lehre és a Forschung közös, 3232. ugyanahhoz a szervezeti egységhez kapcsolódik. Eltekintve attól a kérdéstől, hogy a tradicionális kari struktúrában mennyire valósul meg e két terület valóságos, tényleges integrációja, kétségtelen az, hogy az autonómia szempontjából, ameny-nyiben az autonómia tartalmi ismérveinek * A tanulmány megjelent, kis mértékben dtérő szövesd a Polgári Szemlében (2013/ 3-6.) döntő súlyt, szerepet tulajdonítunk, továbbra is kívánatos ennek a struktúrának a megőrzése, fenntartása. Az ún. department{dipar-timento, département, departamento stb.) rendszer, bár alapvetően a mdomány művelése szempontjából elvileg hasznos szervezeti keretet jelent, aimak reális veszélyét tartalmazza, hogy a hagyományos kari struktúra szét-darabolása révén megszűnik az egyetemi autonómia valóságos létalapja. Kérdés természetesen ebben a vonatkozásban az is, hogy célszerű-e a karnak s különösen a kar „vezetőjének" (dékán) szinte kizárólagos döntési jogkört adni. Különösen vonatkozik ez azokra az országokra, amelyekben - szükségtelenül - hosszú (négy, esedeg öt év), ráadásul meghosszabbítható időre kaphat a dékán megbízást e pozíció betöltésére. Németországban például a két évre (bi-ennium) szóló megbÉás az általános. Magyarországon az államszocializmus egyik, sokszor katasztrofális következményekhez vezető „reformja" volt az egy évre szóló dékáni mandátum felszámolása a sztálinista korszakban. Az egyetemi autonómia ugyanis olyan tes- 1^0