Magyar Tudomány 2014/6. [antikvár]

Magyar Tudomány • 2014/6 Tudományetika Európában és Magyarországon TUDOMÁNYETIKA -ETIKUS TUDOMÁNY* Pálinkás József az MTA rendes tagja, az MTA Titkársága, Debreceni Egyetem [email protected] Az erkölcsi értékek és normák, az etika elvei a társadalom minden területén alapvetőek Valójában erkölcsi gondolkodás és szabályrendszer nélkül tartósan nem létezhet emberi közösség. kL egyszerű társadalmakban ez elsősorban egy olyan természetes módon kialakult rend, amelyet megélnek, és nem vizsgálnak; így nem is nevezhetjük etikának. A közösség fejlődése során azonban a filozófia - minden tudomány alapja — az etikát, a morális vélekedést, a filozófiai gondolkodás részévé tette, ahogyan az évezredekkel ezelőtt kialakult, a nagy világvallások tanai is megfogalmaztak alapvető erkölcsi normákat. Ezek után jo^al kérdezheménk, hogy a mdomány etikájával miért csak most foglalkozunk' Egyrészt, mert a modern értelemben vett mdomány, és különösen a mai, „ipari * A Tudományetika Európában és Ma^arországon című konferencián (2013. október 24.) elhangzott előadás szerkesztett változata. méretű" mdomány egy meglehetősen fiatal jelenség: modern értelemben vett mdomány-ról két-háromszáz éve, ipari méretű mdományról pedig csupán hatvan-hetven éve beszélhetünk. Másrészt, mert a tudományerkölcs megbízhatóságán, a mdomány eredményeinek hitelességén ma emberek élete, ha nem az emberiség egészének léte múlhat. A mdomány kezdeti korszakában - egyrészt mert kevesen művelték, másrészt, akik művelték, azok számára morális vonatkozásai maguktól értetődők voltak - a mdományetí-kai kérdések nyilván nem merültek föl olyan élesen és sürgetően, ahogyan ma, amikor a mdomány versennyé váh. A versenyben pedig az egyéni győzni akarás és a közös erkölcsi elvek könnyen konfliktusba kerülnek. Ilyenkor a verseny megnyerése érdekében a résztvevők hajlamosak a maguk számára előnyösen újraértelmezni a szabályokat, és elmenni egészen az erkölcsi határokig, néha azokon is túl.