kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![CSÁNYI VILMOS - Magyar tudomány 2016/6 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/852/2628852.jpg "CSÁNYI VILMOS - Magyar tudomány 2016/6 [antikvár]")
Magyar tudomány 2016/6 [antikvár]
CSÁNYI VILMOS
Magyar Tudományos Akadémia
,
Megjelenés: 2016. január 01.
A hatalom Vendégszerkesztő: Hunyady György Hunyady György: Bevezető…………………………………………………………… 642 Pók Attila: A múlt hatalma…………………………………………………………… 644 Kontra Miklós: Hatalom és nyelv……………………………………………………… 651 Fleck Zoltán: A hatalom korlátozása……………………………………………………660 Bayer József: A hatalom változásai a globális információs...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
880 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A hatalom Vendégszerkesztő: Hunyady György Hunyady György: Bevezető…………………………………………………………… 642 Pók Attila: A múlt hatalma…………………………………………………………… 644 Kontra Miklós: Hatalom és nyelv……………………………………………………… 651 Fleck Zoltán: A hatalom korlátozása……………………………………………………660 Bayer József: A hatalom változásai a globális információs korszakban…………………… 668 Almási Miklós: A láthatatlan hatalmak………………………………………………… 681 Monok István: Új hatalmi viszonyok a tudományos információk megosztásában…………690 Csepeli György: Szörnyetegek a politikában…………………………………………… 697 Tanulmány Venetianer Pál: „Micsoda őrült hajsza…” – Száz éve született Francis Crick………………705 Simonovits András: Nyugdíjmodellek – belülről ……………………………………… 709 Póczik Szilveszter: Iszlám radikálisok és önkéntes harcosok a Balkánon és Magyarországon 722 Hamza Gábor: Emlékezés Schwarz András Bertalanra, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjára ………………………………… 730 Tudós fórum Legyenek kiváló kutatók! (Lovász László beszéde a 187. Közgyűlés ünnepi ülésén) ………… 736 Díjak, elismerések …………………………………………………………………… 739 Nem riadtunk vissza a vitáktól (Lovász László elnöki beszámolója) ……………………… 741 Jelentősen fiatalodott az MTA kutatói állománya (Török Ádám főtitkár beszámolója)…… 748 Nő az Akadémia költségvetése, emelik a kutatói béreket ……………………………… 751 Bamutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait…………… 753 Kitekintés (Gimes Júlia) ………………………………………………………………… 755 Könyvszemle (Sipos Júlia) „Komédiámat hívom tanúmul” – Az önreflexió nyelve Danténál (Draskóczy Eszter) ……… 759 Jel-Kép (Andok Mónika) ……………………………………………………………… 762 Budapesti séták a tudomány körül (Szász Domokos) …………………………………… 766
Termékadatok
Cím: Magyar tudomány 2016/6 [antikvár]
Szerző:
CSÁNYI VILMOS
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Oldalak száma: 128
Megjelenés: 2016. január 01.
Kötés: ragasztott papír
Méret: 160 mm x 240 mm
Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány főszerkesztője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős.
1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakára. Itt szerzett 1958-ban vegyészdiplomát. Ennek megszerzése után a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Orvosi Vegytani Intézete munkatársa lett. 1964-ben kapta meg adjunktusi kinevezését. 1973-ban visszatért az ELTE Természettudományi Karára, ahol a magatartásgenetikai laboratóriumban kezdett dolgozni egyetemi tanári beosztásban. Később az általa szervezett etológia tanszék vezetője lett. 1993-tól a posztgraduális etológia kurzus programvezetője. A tanszéket 2000-ig vezette. 2005-ben professor emeritusi címet kapott. Itt etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és rendszerelméletet oktat. Egyetemi állásai mellett az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának vezetője. 2011-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült. Összesen két évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, először a Harvard Egyetemen, majd a New York State Research Institute for Neurochemistryben mint vendégkutató.
1965-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi értekezését, témája a biológiai fehérjeszintézis szabályozása volt. 1970-ben kapta meg akadémiai doktori fokozatát molekuláris biológiai kutatásokért. Az MTA Neurobiológiai Bizottságának, illetve az Állatkísérleti Bizottságnak lett tagja. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett az 1990-ben megalakult Magyar Etológiai Társaság elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett. Tagja a Biológiai Társaságok Nemzetközi Uniója (IUBS) oktatási szakbizottságának (CBE), ahol egy humánetológiai projektet vezet. 2001-ben a Magyar Tudomány főszerkesztője lett, emellett 1973-tól az Élet és Tudomány, 1989-től az Acta Biologica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja. Ezenkívül 1993–1996-ban a World Future: Journal of General Evolution című folyóiratnál is tevékenykedett.
Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései.Emellett biokémiai kutatásokat is végzett, ahol a bakteriális fehérjeszintézis bizonyos szabályozó elemeit derítette fel. Jelentős a kutyákon lefolytatott etológiai vizsgálatai is. Az etológiai kutatások mellett elméleti biológiai stúdiumokat is folytatott, ebben a témában több publicisztikája is megjelent. A Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla 1999-ben.
Több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ezenkívül közel harminc könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is. A 2000-es évek második felében kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar vegyész szakára. Itt szerzett 1958-ban vegyészdiplomát. Ennek megszerzése után a Budapesti Orvostudományi Egyetem (később Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Orvosi Vegytani Intézete munkatársa lett. 1964-ben kapta meg adjunktusi kinevezését. 1973-ban visszatért az ELTE Természettudományi Karára, ahol a magatartásgenetikai laboratóriumban kezdett dolgozni egyetemi tanári beosztásban. Később az általa szervezett etológia tanszék vezetője lett. 1993-tól a posztgraduális etológia kurzus programvezetője. A tanszéket 2000-ig vezette. 2005-ben professor emeritusi címet kapott. Itt etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és rendszerelméletet oktat. Egyetemi állásai mellett az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának vezetője. 2011-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült. Összesen két évet töltött az Amerikai Egyesült Államokban, először a Harvard Egyetemen, majd a New York State Research Institute for Neurochemistryben mint vendégkutató.
1965-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi értekezését, témája a biológiai fehérjeszintézis szabályozása volt. 1970-ben kapta meg akadémiai doktori fokozatát molekuláris biológiai kutatásokért. Az MTA Neurobiológiai Bizottságának, illetve az Állatkísérleti Bizottságnak lett tagja. 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett az 1990-ben megalakult Magyar Etológiai Társaság elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett. Tagja a Biológiai Társaságok Nemzetközi Uniója (IUBS) oktatási szakbizottságának (CBE), ahol egy humánetológiai projektet vezet. 2001-ben a Magyar Tudomány főszerkesztője lett, emellett 1973-tól az Élet és Tudomány, 1989-től az Acta Biologica Hungarica szerkesztőbizottságának tagja. Ezenkívül 1993–1996-ban a World Future: Journal of General Evolution című folyóiratnál is tevékenykedett.
Fő kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései.Emellett biokémiai kutatásokat is végzett, ahol a bakteriális fehérjeszintézis bizonyos szabályozó elemeit derítette fel. Jelentős a kutyákon lefolytatott etológiai vizsgálatai is. Az etológiai kutatások mellett elméleti biológiai stúdiumokat is folytatott, ebben a témában több publicisztikája is megjelent. A Nagykutya csillagképben csillagot neveztek el róla 1999-ben.
Több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ezenkívül közel harminc könyvet írt. Jelentős tudománynépszerűsítő és publicisztikai munkássága is. A 2000-es évek második felében kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............