Manréza-1942. október/Élet és öröm-1939. június 6. szám/Isten-Krisztus-Egyház/Rend a chaosban [antikvár]

Részlet a Manréza című műből:Az én bűnömérdekel a legjobban. A bőrömre megy. Kutassuk a természetét, hogy elkerülhessük. - Hogyan buktak el az angyalok, világosan nem tudjuk. Természetüket sem ismerjük. Az ősszülők is már elbírálás alá estek. A kegyelem állapotában, tökéletességben, halhatatlanságban termettek. Ha nem vétkeznek, ilyenek is maradtak volna gyermekeikkel együtt. Az ősbűnt sem tudjuk jól megérteni. A tridenti sz. zsinat is hasonlattal igyekszik közelebb vinni értelmünkhöz. A gazadag ember birtokot adományoz valakinek azzal, hogy mindaddig e nagy érték zavartalan használatát élvezheti, amíg adományozója meg nem bánja. Így is történik. A megajándékozott ember birtokba lép, boldogul és gyönyörűen eltartja családját. Egyszer csak - hogy-hogy nem - mélyen megsérti jótevőjét. A birtokot rögtön elveszíti. Most a gyermekei mennek a jótevőhöz és kérlelik, tegyen velük jót. Szégyenlik, bánják apjuk bűnét, ők meg fogják becsülni magukat. - Köteles-e a jótevő a gyermekeknek a birtokot átadni?