Médiakutató 2002. ősz [antikvár]

Részlet:MÉDIAKUTATÓ 8Flammich MariannHACKEREKvázlat a magyar hacker szubkultúrárólAz általános vélekedés szerint a hackerek olyan, a számítástechnikában jártas fiatalok, akik az internetet kihasználva képesek idegen számítógépekbe bejutni. Többnyire valamiféle bűncselekménnyel kapcsolatban kerülnek a figyelem középpontjába, így sokan hajlamosak egyszerűen egyenlőségjelet tenni a hackerek és a bűnözők közé. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, mert sokkal inkább egy sajátos szubkultúrával, mintsem haszonleső gonosztevőkkel van dolgunk.11. A hacking előzményeAz 1980-as évek elején a számítógépekhez csak szakértők vagy diákok fértek hozzá. A komputerek jóval később tűntek fel az irodák és a lakások asztalain; az első otthoni számítógépek kezdték kiszorítani az addigi primitív videojátékokat. Az 1990-es években a komputer mindennapossá vált a világ egyes részein, így Magyarországon is. A változás, amelynek következtében a számítógép nemcsak a kiváltságos hozzáértők területe lett, kétélű fegyvernek bizonyult, és ez különösen igaz az internet elterjedése óta. Manapság könnyű hozzájutni olyan hatásos eszközökhöz, amelyek a hozzá nem értők kezében digitális fegyverré" válhatnak, ha nem tudják, hogyan működnek és hogyan kell kezelni őket.A hacking története a számítógépek elterjedése előtt kezdődött. Legkorábbi formája a phreakmg (fríking), amely a telefonvonalak manipulását jelenti.A phreaking az 1970-es évek elején kezdődött, amikor a telefonközpontok működése még valamiféle misztikus dolognak számított. Néhányan megpróbáltak rájönni, hogyan működik. Érdeklődésük aztán egy idő múlva a számítógépek felé fordult, amelyek a telefonrendszereket vezérelték, belőlük lettek a hackerek. A legkorábbi számítógépes betöréseket alkalmazottak követték el, akik anyagi haszonszerzés reményében csinálták, vagy elégtételt akartak venni valamilyen cégen belüli sérelemért" (Knittel & Soto 2000:13-14).1 Kutatásom elsődleges információforrásai Magyarországon élő, magyar anyanyelvű hackerek. A feldolgozott adatokhoz személyes beszélgetések, egy kérdőív alapján elkészített interjúk során, illetve az interneten található hacker-oldalak segítségével jutottam. Az információk hitelességét úgy ellenőriztem, hogy a válaszokat és az ezekből levont következtetéseimet hacke-lésben jártas személyekkel átnézettem. Összesen hat kitöltött kérdőívet kaptam vissza, és négy interjút készítettem. Figyelembe véve, hogy Magyarországon mintegy 25-30 valódi hacker működik, a tíz megkérdezés jelentősnek mondható.