Mérleg 1980/3. [antikvár]

ERRÓL A SZÁMUNKRÓL „A római püspök mint Péter utóda állandó és látható princípiuma és alapja az egységnek mind a püspökök, mind a hívok sokaságában" — tanítja a II. Vatikáni Zsinat {Lumen Gen-tium, 23.). A pápának ezt a látható és összefogó szerepét valósítja meg //. János Pál. „E pápában hatásos ellentétet alkot hófeher ruhája és igazán rokonszenves, egészen férfias, ráadásul finom érzéket eláruló feje" — írja Walter Dirks, az ismert nyugatnémet „baloldali" katolikus publicista az Evangelische Kommen-tare júliusi számában. „Egy utazó diadalai" című ^ cikkében ugyanakkor a néptömegek éljenzésének a kétértelműségére és mulandóságára figyelmezteti a „kritikus és művelt" lengyel pápát. Személye és működése egyaránt foglalkoztatja a hivőket és a nem hivőket, a progresszista és a konzervatív keresztényeket. Húsvétkor Isten magyar házanépéhez írt levelében a katekézist és ezen belül hitünk mélyebb megismerését és megismertetését kötötte a lelkünkre (vö. üj Ember, 1980. május 11.). Az utóbbi igénynek igyekszik a Mérleg is évek óta megfelelni. E számunkban különösen a B. Haring%t\ folytatott eszmecserénkkel, amely megvilágítja a nagy erkölcsteológus egyéniségét és egész életművét összefoglaló új, lelkipásztori irányú munkáját. A sú yo-san beteg redemptorista páter hangsúlyozta azt a tanulási folyamatot, amelyben a pápa, a püspökök, a teológusok és a hivő nép együttesen vesznek részt. Két másik cikkünk a bibliakutatás újabb eredményeiről szól. Y. Yadin, zsidó régész a holt-tengeri tekercsek alapján az esszénusokat a herodiánusokkal azonosítja és az ellenséggyűlöletet e szekta tanításának tulajdonítja. J. A. Fitzmyer SJ, észak-amerikai szentírástudós az újszövetségi iratok születésének feltételezhető időrendjét vázolja. II. János Pál utazásaival az Egyház egyetemességét és az egyes kultúrákban való megtestesülését („inkulturáció") kívánja tanúsítani — állapítja meg André Masse SJ, a párizsi Études főszerkesztője a pápa franciaországi látogatásának előestéjén folyóiratának júniusi számában. Dokumentáljuk a pápa afrikai megnyilatkozásainak legfontosabb részleteit. Ezekben a hagyományos népi-nemzeti értékekhez való ragaszkodásra, önmaguk és történelinük megbecsülésére és a nyugati civilizáció bálványainak valamint az erőszaknak az elutasítására tanította afrikai testvéreinket. Hasonló szellemben nyilatkozott június végi — július elejei brazíliai útján is. Szemelvényeket közlünk legfontosabb franciaországi beszédeiből is: ezekben a keresztség! fogadalomhoz való hűségre, az ellentétek áthidalására és új missziós lendületre bíztatta az „Egyház legidősebb leányát". A francia gondolkodásmód jellemzésére közöljük „Távlatok" rovatunk első helyén az egyik mai vezető francia teológus, A. Manaranche SJ tour d'horizonjit „Isten ügyének" mai állásáról. A Mérleg szerkesztői 209 lim'fi I' ií ¦ ¦ : ¦ ;-t i I M' i 11 J , t • . l . í I' t-'ijtí f'^vtl