Mérleg 1981/3. [antikvár]

A SZÁMUNKRÓL E számunk „Arckép" rovatát Mircea Eliade, román származású összehasonlító vallástörténésznek szenteltük. Eliade a vallás történetében a szokványos külsődleges osztályozások és redukcionista kísérletezések helyett a jungi értelemben vett archetipikus vonásokat, vagyis a „természeténél fogva keresztény ember tanúságait" igyekeszik feltárni. A történészt munkájában a legapróbb részletekre kiterjedő tudományos pontosság és szigorúság jellemzi. Interjúnk témája: A. Rosmini, perszonalista filozófus és a zsinati megújulás egyik előfutára. Olvasóink közül valószínűleg nem sokan ismerik a nevét, pedig az olaszok egyik legnagyobb keresztény gondolkodójukat tisztelik benne, s Itáliában ma egyfajta Rosmini-reneszánszról beszélhetünk. Ez indokolja interjúnkat. Ugyancsak e számunkban közöljük Albert Görres tanulmányát a modern pszichológiáról. Görres, akit kollégái a szakma enfant terrible-jének tekintenek, mérlegre teszi a modern pszichológiát és arra a következtetésre jut, hogy művelői szakítottak a hagyományos filozófiai s teológiai emberképpel és tervszerűen kiűzték a szellemet a psziché világából. A szerző ezután elmondja, hogy mit nyert és mit veszített a pszichológia ezzel a módszerrel. A tanulmány sok helyeslésre, de sok ellentmondásra is talált. A sci-fi-T&l szóló cikkünk szerzője W. E. McNelly. Legfontosabb megállapítása, hogy manapság ugyanúgy megszűnőben van a tudomány és vallás, mint a tudományos-fantasztikus irodalom és az irodalom mesterséges szembeállítása. Ebla vagy Tell-Mardikh archeológiai feltárásával eddig nem foglalkoztunk. Most pótoljuk a hiányt M. Dahood tanulmányával, amely joggal tart igényt általános érdeklődésre. A szerzőnek az az alapvető feltevése, hogy az eblai nyelv az évezredes időkülönbség ellenére is megvilágíthatja az Ószövetség héber nyelvét. Feltevésével érdemes megismerkedni, bár hozzá kell tenni, hogy nem minden szakember fogadja el (vö. D. Biggs, Biblical Archaeologist, 1980). A Mérleg szerkesztői 209 IP f l: iiv.v ' -I , r !,! ,! í I h' -1.