Mérleg 1983/1. [antikvár]

SlRÓL A SZÁMUNKRÓL XXlll. János lelki naplójában feljegyezte, hogy 1959. január 20-án beszélt először az akkori vatikáni államtitkárral az egyetemes zsinat, a római egyházmegyei szinódus és az új egyházjog tervéről. 1960-ban hívta össze Róma püspökeként az egyháztörténelemben először az egyházmegyei szinódust, amelyet aztán sokat bíráltak. 1962 őszén, kereken tehát két évtizeddel ezelőtt nyitotta meg a II. Vatikáni Zsinatot. Kevés igazán tartalmas méltatás jelent meg a sajtóban erről az évfordulóról, pedig a zsinat mélyreható változásokat okozott századunk történetében. A legtanulságosabbnak tartjuk Y. Congar, egykori zsinati teológus nyilatkozatát, amelyben összefoglalta a zsinat előzményeit és visszavonhatatlan eredményeit (új egyházkép, liturgikus reform, ökumenizmus, egyház és világ valamint a tömegtájékoztatási eszközök új viszonya). Congarnál személyesebb hangon emlékezett vissza a zsinatra K. Rahner, a zsinat másik nagy teológiai tanácsadója. Ó a zsinat tanításából azt a tételt emeli ki, hogy minden jószándékú ember szívében működik Isten kegyelme és minden becsületes ember, aki az önhibáján kívül nem jutott el Isten ismeretére, részesedik a húsvét titkában. A zsinatnak ez a tanítása alapozza meg teológiailag a családokban, a munkahelyeken, a társadalomban és a nemzetközi életben a hívőknek és nem hívőknek nemcsak az együttélését és együttműködését, hanem kölcsönös megbecsülését és barátságát is. „Szemle" rovatunkban első helyen foglalkozunk a keresztények közös hitvallásával, amely nélkül nem valósulhat meg az egyházak egysége, a zsinat egyik fő célja. A szakértők szerint az egyetemes kereszténység ökumenikus hitvallása a nicea-konstantinápolyi krédó lehetne. Második helyen a tegnapi és mai modernista válságról szóló könyveket ismertetjük, mert a modernizmus kihívó és ösztönző szerepe nélkül nem érthetjük meg a zsinati teológiát. II. János Pál az 1983-as esztendőt. Jézus Krisztus üdvözítő halálának 1950. évfordulóját rendkívüli szentévvé nyilvánította. Szentévek hagyományosan a szentföldi és a római zarándokla-wk esztendői. Ezért vezetjük el olvasóinkat Günter Gillessen irányításával az ókori Rómába, a Szent Péter bazilika alatt rejlő temetőbe, ahol a legnagyobb valószínűség szerint megtalálták az apostolfejedelem sírját. A közelgő húsvéti ünnepekre közöljük Gerhard Lohfink tanulmányát, amelyben tudományos utalások nélkül közérthetően összefoglalja a Jézus halála utáni első ötven napról szóló megalapozott kutatási erecményeket. _ A világszerte tapasztalható drágulás miatt kiadóhivatalunk az idén is kényszerül felemelni a Mérleg árát és előfizetési díját. Az ügyben illetékes egyházi segélyszerv hozzájárulásával 1975 óta először papi jótevőinktől is több támogatást kérünk. Bízunk olvasóink hűségében. 1 Iii Ki 1 r ,, , : ¦ t