Mérleg 1986/3. [antikvár]

E SZAMUNKRÓL ¦p^ialógus, etika, ökológia - e három eszme körül forognak az itt -L'közreadott tanulmányok. A teremtéssel megkezdődött Isten és ember, ember és ember között a párbeszéd. A Teremtő partnerként megtett minket a világ urának (de nem önkényurának), és e világon belül nem akar velünk (Istenként nem is tud) versengeni. Ez vezető tanulmányunk alapgondolata, amelyből Joseph Fuchs SJ, római morálteológus szerint fontos következtetések vonhatók le az etikára nézve. Meg kell kérdőjeleznünk a parancsoló és uralkodó Isten túlzottan antropo-morf képét embertelen következményeivel egyetemben. Komolyan kell vennünk Aquinoi Szent Tamás tételét: „Cselekvésével az ember csak akkor sérti meg Istent, ha saját java ellenére cselekszik" ( S.c.g., 3, 122). így olyan antropológiai ihletésű etika rajzolódik ki, amely megkönnyíti a csak az emberben hívő embertársainkkal a párbeszédet és együttműködést. Szép példája a tárgyalások útján megteremtett békességnek Seattle indián törzsfőnök híres beszéde, tudomásunk szerint itt olvashatjuk először anyanyelvünkön. Leonard Swidler, amerikai vallásfilozófus tíz parancsolatba foglalta a párbeszéd alapszabályait, az őszi budapesti katolikus-marxista dialógusra készülődve most közzétesszük. A közelmúltban több okból is tudatosodott a közvéleményben, hazánkban és világszerte, természeti környezetünk válságos állapota. Voltak, akik felelőssé tették ezért a bibliai vallást, mintha a teremtéssel Isten a föld önkényurává tette volna az embert. Mivel tud a zsidó-keresztény gondolkodás hozzájárulni az ökológiai etika kidolgozásához? Erre válaszol Konrád Hilpert, német filozófus alapos tanulmányában. Véleménye szerint az uralkodó természetfelfogás kiigazításával, az eredeti bibliai teremtéstanhoz való visszatéréssel, a teremtés önértékének a tiszteletével, az embernek a természetbe való visszaillesztésével, az ember isteni megbízotti szerepének tudatosításával és a teológiai eszmék alkalmazásával, mindeme szempontok együttes és mértéktartó érvényesítésével megvethetjük az ökológiai etika alapjait. Részben célját tévesztené ez a számunk, ha saját környezetünkben nem folytatnánk párbeszédet a más véleményen lévőkkel, és ha saját házunk táján nem igyekeznénk helyreállítani - amennyire emberileg lehetséges -a természet eredeti egyensúlyát, tisztaságát és szépségét. Évekkel ezelőtt a francia nemzet megmozdult egy jelszóra: La Francé n'est pas une poubelle („Franciaország nem szemétláda"). A jó példát követhetnénk. (B.J.) 209 i I ' , , !¦ • J ' f.i ¦ i! ; . • a,.'. „¦•¦. ij"'/