Mérleg 1988/3 [antikvár]

E SZAMUNKRÓLA borítón Camille Flammarion (1842-1925) francia csillagász és ismeretterjesztő fametszete látható: a természetkutató áttöri a világ szférikus határát, jelezve a heliocentrikus világszemlélet diadalát. Kopernikusz és Galilei alapjaiban rázták meg az emberi gondolkodást, és akaratlanul is kezdeményezői lettek a szekularizáció kétes értékíí és ma is ható folyamatának. Hasonló korszakos fordulat zajlik le manapság a kozmológiában és a fizikában. Első helyen említjük az angol Stephen W. Hawking nevét, akiről világszerte beszélnek és akinek új könyve az amerikai ismeretterjesztő sikerlista első helyén szerepel. Személyét és elméletét írások a mérlegen" rovatunkban mutatjuk be. Mélyebben és igényesebben vezet be két másik szerző a kozmológiába, Marc Lachiéze-Rey francia és Volker Weidemann német asztrofizikus. Míg ezek az írások arra a kérdésre keresnek választ, hogy volt-e egyáltalán, és ha igen, akkor milyen kezdeti állapota a világmindenségnek, vezető tanulmányunk a svájci Hans Primas vegyész tollából a következő kérdést taglalja: vannak-e egyáltalán végső építőkövei az anyagnak? A helyenként komoly szellemi erőfeszítést követelő tanulmánya (bár egyes részletei napilapban, a Neue Zürcher Zeitungban is megjelentek) gyakran utal az ún. Einstein-Rosen-Podolsky-p&vdLáoxoma, a-mellyel jelentősége miatt folyóiratunk már többször foglalkozott (67/3. 287-288., 68/2. 150-158., 79/3. 234-239.0.). Primas végkövetkeztetése, hogy a magasabbrendíí egységek maradéktalanul nem vezethetők vissza részeikre, az erős redukcionizmus téves; vannak újonnan fellépő minőségek, az emergentizmus tehát igaz. Primas meggyőzően vázolja a kvantumelmélet holisztikus, vagyis a világ egységét valló, és pluralista, azaz komplementárisán leíró anyagszemléletét. Ez éppúgy szakít a történelmi szekularizációs folyamat alapgondolataival, mint a modern kozmológia több -pl. emberközéppontú - eszméje. Mindez csak első pillantásra tűnik elvontnak és távolinak a ma körmünkre égő erkölcsi, emberjogi, nemzeti, társadalmi és gazdasági problémák közepette. A meginterjúvolt Jean Ladriére belga logikus és filozófus elkötelezett gondolkodásával" eljut a matematika alapjaitól a kultúra és társadalom időszerű kérdéseiig, bár nem hozza a témát annyira életközeibe, mint könyvszemlénk az emberiséget fenyegető veszélyekről és a kiútkeresés stratégiáiról. (B. J.)2251! í- (' !'íivii' . íí'Í: ':Y.;( fiv'ir-'' 1 i í; . í -j ' i ri i'- ' ; ' i1.1,; > bmléM sllíl