Mérleg 1995/3. [antikvár]

E SZAMUNKRÓL Három évtizeddel ezelőtt, 1965. december 8-án fejeződött be a II. Vatikáni Zsinat. Betűjének és szellemének megismertetésére alapították a magyar Pax Romana vezetői 1965-ben a Mérlegei, e számunk is ezt a célt szolgálja. Indulásunkkor Bécs érseke volt Franz König bíboros, aki erkölcsileg és anyagilag támogatta vállalkozásunkat. Ez az igazi pontifex augusztus 3-án testi-lelki frissességben ünnepelhette meg 90. születésnapját. Örömmel közöljük Hansjakob Stehlének adott nyilatkozatát, amelyben hozzászól a mai vitákhoz és visszatekint életpályájára. König tevékenyen részt vett a Zsinaton és az egyházon belül, a keresztények között, valamint a modern világban áldásosán megindult dialógusokban. A párbeszéd szükségességét húzza alá Kari Lehmann mainzi püspök, a Német Püspöki Kar elnöke és zsinati hittudós a Spektrum rovatunkban összefoglalt cikkében. Yves-Marie Congar áomovkos zsinati teológustól hoztuk legelső számunk bevezető tanulmányát. Elhunyta alkalmából két interjú és Timothy Radcliffe domonkos rendfőnök gyászbeszéde közlésével idézzük fel vezéreszméit, amelyeknek változatlanul elkötelezve érezzük magunkat. A Zsinatotjoggal tekintik a történészek a katolicizmus felvilágosodásának (pl. Georg Schwaiger, Mérleg, 70/2. 149. sk. 1.), erre a szellemtörténeti összefüggésre utal Grégoire abbéról és Lord Actonról szóló jegyzetünk. A modernizmus egyik gyökerét a történetiség felfedezésében látják. Ez a körülmény és két kardinálisnak e számunkban játszott szerepe indokolta, hogy most közöljük Thomas J. Reese amerikai jezsuita egyháztörténész tanulmányát a bíborosi kollégium történetéről. A Zsinat szakított a katolikus egyház antimodernista örökségével és szembesült a modernség kihívásával. De hogyan viszonyuljunk posztmodern korunkban a modernitás válságához? E kérdés tisztázásához járul hozzá Peter Neuner német teológiaprofesszor tanulmánya. Mi is a vallás és az egyházak helyzete ma Európában? Sok előítéletet cáfolva kísérel meg válaszolni Paul M. Zulehner osztrák pasztorálteológus és Tomka Miklós hazai vallásszociológus az Európai Értékrend Vizsgálat alapján írt tanulmányában, ill. könyvszemléjében. EzekbóT tk. a következő tanulságok szúrhetólcle: világviszonylatban nem beszélhetünk már egyirányú elvilágiasodásról; a Nyugat, beleértve kiváltképpen az Egyesült Államokat, Franciaország, Hollandia és Kelet-Németország kivételével hazánknál társadalmi szempontból vallásosabb; az egyházaknak az eddiginél nagyobb figyelmet kellene szentelniük a tóiük függetlenül hívő embereknek. (B. J.) m jr. ('iJ I . i'.M'.^r «' íi'l Mv ¦ ! ; ¦¦ I I , - ! . i-'^^r^^'- . 'Mi