Mérleg 1997/1. [antikvár]

E SZÁMUNKRÓL Abonton a hét hónapos Dolly, az elsó' kiónozott skóciai nó'sténybirka képe látható (MTI). A klónozást végrehajtó edinburghi kutatócsoport lan Wilmut vezetésével februárban a Nature hasábjain (385. k., 769. és 810.1.) számolt be eredményéről. Az év végén sikerült majmot kiónozni az Egyesült Államokban. Embriófelezéssel már 1993 ó'szén megszületett az elsó'magyar kiónozott bárány a mosonmagyaróvári Pannon Agrártudományi Egyetemen, ahol a kísérleteket pénz hiányában nem folytatták {Magyar Hírlap, 1997. március 6., 1. és 14. 1.). Kezdetét vette tehát A. Huxley „Szép új világa"? Prométheuszi merényletet követett el a tudomány a teremtés rendje ellen? Vagy csak a természetet gondozó, társteremtői küldetését gyakorolta a Teremtő' Isten képmása? Világszerte vitatkoznak a génsebészet veszélyeiről és esélyeiről. Államfó'k, egyházfó'k és más vallási, kulturális, valamint társadalmi személyiségek fóleg a klónozásnak az emberre való — technikailag legkésó'bb egy évtizeden belül lehetséges — kiterjesztését ellenzik és tilalmát sürgetik, bár minden más teremtmény méltóságát is óvni szeretnék. (ErróT április 4-én Oviedóban húsz ország nemzetközi megállapodást írt alá.) A vatikáni erkölcstani állásfoglalások szerint az ember klónozása sérti az ember méltóságát, mert az embert esedeg puszta eszköznek tekinti és megbontja a szexualitás, nemzés, valamint szaporodás természetes egységét. V&zelő tanulmányaink Th. A. Shannon, amerikai etikaprofesszor és P. J.-M. Moretn SJ, párizsi biokémiaprofesszor tollából különféle szemszögből világítják meg ezt a súlyos problémát. (Csak emlékeztetünk a néhai J. Lejeune francia genetikusnak 82/3. számunkban megjelent nyilatkozatára, amely az eló'bbi szerzó'tól eltéró'en írja le az emberi magzat egyedivé válásának idó'rendjét.) Másik szenzációs hírt vizsgál meg R. Riesner német evangélikus bibliadocens: valóban Jézus és családja koporsóját találták-e meg Jeruzsálemben? R. Malelí SVD, német Kína-szakértó' további érdekes eseményről tudósítja olvasóinkat: Kínában szinte „vallási láz" tört ki az értelmiség körében. Szemle rovatunkban Orosz Athanáz görögkatolikus teológiaprofesszor, aki jelenleg a chevetogne-i keleti szertartású bencés monostorban tanulja a szerzetes életet, naprakészen beszámol a katolikus—ortodox viszonyról. Meglepte szerkesztó'ségünket, \\ogy Aszalós János budapesti matematikus és P. Szabó Ferenc SJ teológiai író egymástól függetlenül ugyanazt a könyvet választotta és írta le kedvenc könyvének: F. Varillon SJ: „Isten alázata" c. művét. Érdemes elolvasnunk mindkettőjük ismertetését. Hálásan köszönjük az Entraide d'Églises (Brüsszel), az Inter Nationes (Bonn), a Renovabis (Freising) és a Soros Alapítvány (Budapest), valamint hazai és külföldi eló'fizetólnk támogatását, amely nélkül nem kezdhettük volna meg 34. évfolyamunkat. (B. J.) !!•: !1 VM i .' -. i ' ' i i ¦ ¦¦ . li' i ' , ^ ¦v'-.'^i 'v 'ui';' lill " I ' ti yM ' w