Mérleg 1997/4. [antikvár]

E SZAMUNKRÓLJelen számunk címlapján egy mosolygós család képe köszönti az Olvasót. Komnkban joggal beszélhetünk a család, a házasság (és sok egyéb érték) válságáról. Olyan gond ez, ami különböző mértékben, de mindannyiunkat érint. Megoldása érdekében sokat tehetnek a sugárzó családok, a közösségek, a társadalom, s ehhez értékes segítséget nyújtliatnak az elméleti megfontolások. Ezért ajánljuk szíves figyel-müicbe Hans Kranier morálteológus professzor tanulmányát a házasság, a hűség és a válás ethoszáról. Amennyire igaz, hogy a bensőséges házastársi élet- és szeretetközösség a Teremtő műve, a maga törvényhozásával ő szabályozza", hogy Isten rendelése folytán szilárd intézmény keletkezik", továbbá hogy maga Isten a szerzője a házasságnak " {Gaudium et Spes, 48. pont), annyira igaz az is, hogy a házasságban, családban élő ember nem független korától, a kultúrától, a társadalomtól, amelyben él. Aquinói Szent Tamás ügy vélte, hogy az istenivel ellentétben az emberi természet nem változtathatatlan. Ezért a természeti törvények meghatározta dolgokat is befolyásolják az ember különböző állapotai és életfeltételei." Kramer professzor végiggondolta, mi állandó, és mi változott a házasság intézményében a századok folyamán, és keresi a jelen válságból a lehetséges, továbbgondolásra érdemes kiútakat. A házassághoz, illetve a családhoz, a gyermekhez más aspektusból közeb'tő munkákról az írások a mérlegen" rovatunkban található néhány recenzió. A következő tanulmányok is azt példázzák, hogy mekkora felelősséget érez a katolikus egyház a társadalomért, amelyben él, és a jövőért, melynek alakításában rész kíván vállalni. Kari Lehmann, a Német Püspöki Konferencia elnöke európai körülmények közt keresi az idők jeleit, Milvvíaukee érseke, Rembert G. Weakland OSB pedig az 1986-os gazdasági témájú amerikai püspökkari körlevél tizedik évfordulója kapcsán teszi föl a kérdést az időközben megváltozott, egypólusúvá vált világ körülményei között, hogy mi mindent kellene tekintetbe venni, ha ma újraírnák azt a körlevelet. Thomas Reese SJ, pedig az ezredforduló küszöbén a jövőre, s benne az egyház jövőjére irányítja a figyelmet. Konkrét, stratégiákat" ajánl, de azt is hangsúlyozza, hogy az emberi vállalkozáshoz egyéni és közösségi szinten intellektuális, erkölcsi és vallási megtérésre van szükség. A keresztényeknek minden gyengeségük és bűnük ellenére megadatott a hit Isten igéjében, amely az utat mutatja nekik; a remény, mert Krisztus győzött a bűnön és a halálon, és megígérte a Szentlelket; és a szeretet, amely az Úr asztalánál megbocsátásra és közösségre szólítja fel őket. Az egyház jövője és minden hiteles reformprogram ilyen hitre, reményre és szeretetre kell, hogy épüljön." (Sz- A.)361í F^ifti! : ^ r1 ' , I . t . ' ) ; ^ /'Pf !i i i ív;